A szovjet űrrepülés atyja: 100 éve született Szergej Koroljov

2007. január 12. 15:00

Száz éve, 1907. január 12-én született az ukrajnai Zsitomirban Szergej Pavlovics Koroljov szovjet rakéta-konstruktőr, az első szovjet szputnyikok és űrhajók tervezője, a szovjet űrrepülés "atyja".

A tisztogatások áldozata

Boldogtalan házasságban élő szülei anyagi vitáik miatt 1910-ben elváltak, ő anyjánál maradt, apját többé nem is látta. Helyébe villamosmérnök mostohaapja lépett, aki oktatásában is fontos szerepet játszott, mivel a világháború és a forradalmak alatt nem működtek az iskolák. Szergej tanulmányait az Odesszai Építőipari Szakiskolában, majd a Kijevi Politechnikumban végezte, 1924-ben egy repülőklubban repülni is megtanult - egy ekkor tervezett vitorlázó gépét meg is építették. A moszkvai Műszaki Főiskolán repülőmérnöki szakon Zsukovszkij és Tupoljev tanítványa lett. 1927-től dolgozott a repülőgép-iparban, 1930-ban szerzett diplomát.

Fridrih Cangyerrel megalapították a Reaktív Meghajtás Moszkvai Kutatócsoportját (GIRD), majd 1933-ban a GIRD utódjaként létrejött RNII rakétakutató intézet tudományos igazgatója lett. Megjelent Rakétarepülés a sztratoszférába című műve s felbocsátották az első szovjet folyékony üzemanyag-meghajtású rakétát. Nevéhez fűződik a GIRD-X rakéta, a 212 jelű szárnyas rakéta és az RP-318 vitorlázó rakéta-repülőgép megalkotása is.

1938 júniusában főtervezője, Valentyin Glusko feljelentése nyomán letartóztatták, majd tárgyalás nélkül, a börtönben veréssel kicsikart vallomása alapján szabotázs vádjával tíz évre ítélték - vélhetőleg azért, mert inkább a folyékony üzemanyagú rakéták híve volt, s túllépte a projekt pénzügyi kereteit. (Glusko volt később a világ legnagyobb tolóerejű rakétája, az Enyergija tervezőjeként lett ismert.) Koroljov a Szibériában lévő kolimai gulagba került, ahol a foglyok halálozási aránya évi 30 százalék volt. Az aranybányában öt hónap alatt elvesztette a fogait, eltörött az állkapcsa, és szívproblémái is támadtak.

Ügyét időközben felülvizsgálták, nyolc év börtönre mérsékelték ítéletét, azonban Moszkvába szállítása közben megbetegedett és majdnem meghalt. 1942-től a kazahsztáni Tyutaramban az értelmiségieket foglalkoztató "saraskára" került, ahol a vadászgépek folyékony üzemanyagú gyorsító rakétáit tervezte és tesztelte. (Összességében még így is szerencsésnek mondhatta magát, hiszen 1938 végéig az RNII összes jelentős munkatársát kivégezték, ő legalább életben maradt.)

1944-ben kegyelmet kapott, a második világháború végén kitüntették, s ezredesi rangban a ballisztikus és a geofizikai kutatórakétákat tervező csoport vezetőjének nevezték ki. Egy évre Németországba küldték, ahol átvette a nácik rakétaörökségét, majd 1947-ben a volgai sztyeppén fekvő Kapusztyin Jar-i kísérleti telepen a zsákmányolt V-2 rakéták tökéletesítésébe fogott. Az R-1 hatótávolságát 685, az R-3-é már 3 ezer kilométer volt, ezzel a Szovjetunió elérhette Nyugat-Európát is.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma