A lovag, a remete, a püspök és Magyarország patrónusa: Szent Márton
2006. november 11. 10:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=15414
Ekkor jött el az újbor megkóstolásának és a lúdvágásnak az ideje. Szent Márton azonban nemcsak az egyházban és a hétköznapokban kapott fontos szerepet, hanem a magyar királyok környezetében is.
Pannónia híres szülöttje
Szent Márton ünnepe a középkortól kezdve jeles nap egész Európában, hazánkban pedig különösen tisztelik a szentet pannóniai születése miatt. Életét kortársa és egyben tanítványa Sulpicius Severus, valamint Tours városának VI. században élt híres püspöke, Gergely tollából ismerjük. A keresztényüldözések után a IV. században kezdett konszolidálódni az új vallásnak, illetve annak követőinek helyzete. Ebben az időben született Márton a pannóniai Sabariában pogány, ugyanakkor `nem alacsonyrangú` családban, édesapja katona volt a császár seregében.
Fiatalkorát az itáliai Ticinumban (Pavia) töltötte, majd a hadsereg tagja lett, azonban már gyermekkorától Isten szolgálatára vágyott. A legenda szerint nagyon hideg tél volt, amikor Ambianum (Amiens) kapujánál találkozott egy szegény koldussal, megszánta, köpenye felét neki adta, és a következő éjszaka álmában megjelent neki Krisztus a fél köpenyben. Ez az esemény döntő fordulatot jelentett az életében, megkeresztelkedett és a katonai szolgálatból való felmentését kérte Julianus császártól, majd pappá szenteltette magát Pictavium (Poitiers) püspökével, Hilarius-szal.
Szent Márton és a koldus. Dunántúli oltárkép 1490 tájáról. Lázár István |
Már a középkorban sem volt egyértelmű, hogy vajon hol lehetett az életrajzírók által emlegetett Sabaria. A 12. században kialakult legenda szerint Pannonhalma közelében, azonban ez a legenda csakhamar és hirtelen elhalt. Majd a 19. században a másik lehetséges Sabaria, Szombathely és Pannonhalma hosszas, a 20. századon is átívelő vitába kezdtek, míg végül a kutatás mai állása szerint inkább Szombathely lehetett Márton szülővárosa.
A 12. századi Franciaországban bencés szerzetesek terjesztették azt a legendát, hogy a szent püspök királyi sarj, egy magyar uralkodó gyermeke. Ennek oka abban keresendő, hogy ezzel is növelni akarták szeretett szentjük, Márton tiszteletét.
Magyarország patrónusa
Szent Márton legendája. |
László és Géza hercegek Márton napján kötöttek békét ellenfelükkel, Salamonnal, valamint László ígéretet tett az 1074-es, döntő mogyoródi csata előtt, hogy ha megverik Salamon hadait, akkor ezt egy Szent Márton tiszteletére emelt kápolna építésével hálálja meg. Az 1092-es szabolcsi zsinat Szent Márton, Magyarország patrónusa napját a kötelező ünnepek közé sorolta. A középkori magyar templomokban számos ének hangzott fel tiszteletére és helyet kapott a zsolozsmában is.
Az Anjou-házból származó Károly Róbert csak meglehetősen lassan és sok nehézség árán lehetett az ország uralkodója. A trónra jutásában sokat segített Gentilis de Montefiore bíboros, pápai legátus, aki magyarországi küldetésének sikeres teljesítése után köszönetet mondott Szent Márton püspöknek, és tiszteletére kápolnát emelt Assisiben. A magyar szentekkel övezett alsó templomban található kápolna bejáratánál Gentilis Pannónia szent szülöttje előtt hajt térdet, míg az utolsó képek egyikén, Szent Márton halálánál a frissen trónra jutott magyar uralkodó, Károly Róbert búcsúzik tőle.
Károly Róbert udvarában Szent Márton az egyetemes egyház szentjeként, illetve püspökként és katonaként kapott szerepet és szolgált példaképül. A királyi udvarban készített, a szenteket hierarchikus sorrendben szerepeltető képes Magyar Anjou Legendárium Jacobus de Voragine Legenda Aurea című munkája alapján mutatja be Szent Márton életének legfontosabb jeleneteit.
Károly Róbertet a tartományurakkal vívott rozgonyi csatában a szepesi polgárok segítették. Később ezt a győzelmet örökítették meg a szepeshelyi székesegyház falain. Az északi falon Magyarország Patrónája, Mária koronázza az ifjú Anjou uralkodót, míg a déli oldalon Szent Márton lovas alakja foglal helyet, azonban ez utóbbi már az idők folyamán lekopott. Az Anjou-kori Magyarországon ez volt az egyetlen olyan ábrázolás, ahol Szent Márton az ország védelmezőjeként tűnt fel, de a szepeshelyi festménynek az is különlegessége, hogy Márton Magyarország Patrónájával együtt szerepel.