Náci katonák gyerekei tartottak találkozót
2006. november 8. 11:00
A Harmadik Birodalom fajnemesítő programjában született gyerekek kitaszítottan és sokszor általános megvetés közepette élték le életüket.
Az egykori Lebensborn-programban `létrehozott` gyerekek első alkalommal találkoztak egy nyilvános tanácskozáson, hogy végre másokkal is megosszák élettapasztalataikat. A Lebensbornokat képviselő szervezet, a Lebensspuren vezetője, Matthias Meissner szerint itt az ideje, hogy leszámoljanak a gyerekeket övező mítoszokkal, hiszen azok legtöbbje csak a szőke, kék szemű gyerekeket középpontba állító filmes klisékből építkezik.
Az egykor szülőotthonnak otthont adó berlini Wernigerodében tartott találkozón 35 egykori Lebensborn vett részt. A tanácskozáson történészek is jelen voltak, akik kiemelték, hogy a téma kutathatósága igen véges, hiszen az ezzel kapcsolatos dokumentumok nagyobbik része vagy elveszett, vagy pedig még ma is zárolva van.
A Lebensborn-programot Heinrich Himmler hívta életre 1936-ban, hogy ennek segítségével megalkossák a náci jövőben uralkodó fajt. Különleges nemesítő- és szülőotthonokat hoztak létre, ahol egyesek szerint a nordikus Übermensch-et, azaz az északi Supermant szerették volna létrehozni. A Német Történeti Múzeum jelenlévő munkatársa szerint a projekt fontosságát jelzi, hogy az SS a végső megoldás végrehajtása előtt az Übermensch képzéssel foglalkozott a legtöbbet.
|
Ők lettek volna az árja elit |
A háború során a megszállt területekre is kiterjesztették a programot, és ekkor került a képbe elsődleges célpontként Norvégia. Ezekben az években nagyjából 8000 gyerek született német otthonokban, és további 12 ezer Norvégiában.
A Múlt-koron korábban már bemutattuk, hogy a náci apák és norvég anyák utódai a háborút követően a gyűlöltek, megkülönböztettek, gyalázottak életét élték és a kollaboránsok élő mementóivá váltak. Beszámoltunk arról is, hogy hatvan évre volt szüksége a norvég államnak ahhoz, hogy fátylat borítson a múltra. A norvég anyák és német náci katonák szerencsétlen sorsú leszármazottai hat évtizedes társadalmi kiközösítés és állandó megaláztatás után egy évvel ezelőtt végre csekély anyagi kárpótlásban részesültek.
Az árja fajnemesítés először az 1950-es években kapott nagyobb visszhangot, amikor a német sajtó is felkapta a témát. 1961 januárjában mutatták be a gyerekekről készített első filmet, amit aztán a probléma újraértékelése és több más hasonló alkotás követett. A kutatók szerint mindez összefüggött azzal, hogy a német Lebensbornok sorsa a norvégokétól eltérően alakult: a legtöbben csak évekkel, sőt évtizedekkel később fedezték fel származásuk titkait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
