Fenékpuszta - római kori kiállítás

A délnyugat-balatoni térség római kori emlékeit bemutató állandó kiállításnak, valamint egy turisztikai információs irodának adhatna otthont a Keszthelyhez közeli fenékpusztai egykori Festetics-kastély - tájékoztatta az elképzelésről Bor Szilveszterné, a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója az MTI-t. Ismertette: a Valcum néven ismertté vált egykori római kori erődítmény romjai között 1820 körül emelt, ma elhanyagolt állapotú kastély felújításával, valamint a környezet parkosításával történelmi idegenforgalmi látványosságot szándékoznak építeni.

Úgy véli: az állami kincstár tulajdonában lévő épület és környezetének hasznosításához a Balaton Fejlesztési Tanácstól, valamint a kulturális minisztériumtól kaphatnának megfelelő anyagi támogatást. Elmondta: még tavasszal megkezdődött a gazzal, bokrokkal benőtt területet megtisztítása, illetve rendbe tették az egykori keresztény bazilika, a magtározó, a kút- és a falmaradványok környékét is.

A Sági Károly-Zákonyi Ferenc szerzőpáros balatoni útikönyve szerint az erőd menti út a rómaiak idején Pannonia nyugati részét kötötte össze a birodalom központjával.

A többször lerombolt és újjáépített erődítményt később három méter vastag fallal vették körbe, amelynek oldala a mainál jóval magasabban álló Balaton vízébe ért.

Az erődítményt később a barbárok, a hunok, a gótok, a longobárdok és a keleti gótok is birtokba vették, majd a honfoglaló magyarok foglalták el utoljára.

Az erőd mintegy 13 hektáros területén a különböző népek számos épületet romboltak, majd építettek újjá, jórészt ugyanazokból a kövekből, így az itt fellelt leletek rendkívül színes történelmi múltról árulkodhatnak. A kövek története egyébként még ma sem ért véget.

Müller Róbert régész, a Balaton Múzeum igazgatója szerint az elmúlt századokban emelt keszthelyi házak jórésze ugyanis éppen a fenékpusztai erődből, illetve annak épületeiből származó kövekből épült.

A régész nemrég kezdett újabb ásatásba a fenékpusztai területen, a Balaton körüli kerékpárút tervezett nyomvonalán.

Ismertetése szerint a július közepéig tartó feltárás után dőlhet el, hogy a bicikliutat milyen módon vezetik majd át a mintegy 2000 éves romok felett.

A szakember a napokban talált rá például egy, az erődítmény felépítése előtt emelt, majd részben visszabontott római kori melegvizes fürdő alapjaira.

A régész úgy gondolja, hogy a mintegy 360x370 méteres területen, az egykori római kori erődítmény helyén célszerű lenne egy régészeti parkot is létrehozni.

Müller Róbert elmondta ugyanakkor azt is: álláspontja az, hogy a korabeli írásokból ismert Valcum nem azonos a Fenékpusztán megtalált erődítménnyel. A szakember szerint a feljegyzett távolságok alapján a Valcumot valahol Marcali irányába kellene keresni.

mti

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát