Meghal Paracelsus német orvos és természettudós

2004. szeptember 13. 12:06

Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim Einsiedeln-ben született 1493. november 10-én. Villachban bányászati iskolába járt, s betekintett a kohászat és a kémia rejtelmeibe. 14 évesen vándordiák lett, s megfordult a bázeli, tübingeni, bécsi, wittenbergi, lipcsei, heidelbergi és kölni egyetemen. Valószínűleg a bécsi egyetemen kapott baccalaureatusi orvosi diplomát 17 évesen, bár ő úgy hirdette, hogy a ferrarai egyetemen szerzett doktori fokozatot 1516-ban. Ekkor kezdte használni a `para Celsus` (Celsuson túl) nevet, mivel többre tartotta magát a híres, I. századi orvosnál, Celsusnál. Diplomája megszerzése után hosszú vándorútra indult, megfordult Angliában, Skóciában és Írországban. Tábori orvos volt a holland háborúban, majd Oroszországba ment, ahol tatár fogságba esett, innen Litvániába szökött. Ezután Magyarországon dolgozott, tábori felcser lett Itáliában, eljutott Egyiptomba, Arábiába és Palesztinába is, majd Konstantinápolyba ment. Mindenütt a gyakorlati alkímia legjobb képviselőit kereste fel, s nemcsak az új gyógyítási módszerekről, de a `természet rejtett erőiről` és azok felhasználásáról is érdeklődött. 1524-ben hazatért Villachba, híre azonban megelőzte. Bázelben városi orvosnak és az orvostudományok tanárának nevezték ki, s a hallgatók egész Európából özönleni kezdtek a városba. Előadásain bárkit szívesen látott. A hatóságokat felháborította a nyílt oktatás híre, tíz évvel Luther tézisei után. Paracelsust orvos-Luthernek nevezték el, miután nyilvánosan elégette Avicenna és Galenus könyveit - a reformátor pápai bullaégetése mintájára. Paracelsus formálisan halálig katolikus maradt, bár egyesek szerint könyvei Indexre kerültek. Ő is németül írt és adott elő. Előadásain a természet gyógyító erejét hangsúlyozta, s kikelt a sebek mohával vagy trágyával történő lefedése ellen, amelyek gátolják a természetes tisztulást. Az értéktelen pirulákat, kenőcsöket, főzeteket, balzsamokat, füstölőket és egyebeket is elítélte. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát, természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Mindezzel Bázelben sok ellenséget szerzett, összeveszett az orvosokkal, gyógyszerészekkel és városi elöljárókkal. Végül éjjel kellett megszöknie, hogy mentse az életét. Nyolc éven át ismét vándorolt, s közben átdolgozta régi kéziratait, s újabb műveket is írt. Főműve, a Die grosse Wundartzney megjelenése után elismertsége helyreállt, sőt tovább növekedett. Ismét gazdag lett, uralkodók keresték őt. 48 évesen, rejtélyes körülmények között halt meg Salzburgban.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
• Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
• A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban