Minden idők legnagyobb tengeri ütközete

2006. május 31. 14:30

Kilencven évvel ezelőtt, 1916. május 31-én és június 1-jén zajlott le az Északi-tengeren, a Skagerrak tengerszoros és a dániai Jütland nyugati előterében az első világháború legnagyobb tengeri csatája, amely a modern flották történetében az első, igazán lenyűgöző arányú tengeri ütközet volt. A tizenöt órás összecsapásban a brit és a német haditengerészet összesen mintegy 250 egysége vett részt, a britek 14 hadihajót vesztettek több mint hatezer tengerésszel, a németek 11 hadihajót két és félezer tengerésszel.

A háború a tengerre is kiterjed

A londoni kormánynegyedben levő admiralitás rádiós részlege 1916. május 30-án reggel fejtett meg egy olyan `félretájékoztató` rádióüzenetet, amelyből a német flottaakcióra következtetni lehetett. A rejtjelek megfejtését az oroszok tették lehetővé, akik a Keleti-tengeren 1914 augusztusában zátonyra futott `Magdeburg` minicirkálóról szerezték meg a német rejtjelzés megoldását, és azt nyomban átküldték Londonba. Reinhard Scheer altengernagy, német flottaparancsnok 1916. május 30-án estére vonatta össze a német hadihajókat Wilhelmshaven parti vizeire, a brit Grand Fleet parancsnoka, Sir John Rushworth Jellicoe tengernagy ugyanekkor előrejelzést kapott az admiralitástól a másnap reggelre várható fejleményekről.

A brit flotta felvonulása

A harcbavetett brit kötelék fölényben volt
: kilenc csatacirkálót, 28 nagy sorhajót, egy repülőgép-anyahajót, 12 kis cirkálót, 50 rombolót, valamint egyéb hajókat, összesen 148 hadihajót foglalt magába a németek 99 hajójával szemben, amelyek között öt csatacirkáló, 22 nagy sorhajó, öt kis cirkáló, 30 romboló volt. A britek 60 ezer tengerészt, a németek 45 ezer tengerészt vetettek be a kötelékekben, amelyek összes vízkiszorításának aránya 1 250 000 tonna 660 ezer tonnával szemben volt a britek javára.

Sajátos körülmény, hogy míg a szembenálló hadseregek a világháború 1914-es kitörése óta Belgiumban és Franciaországban véres harcot vívtak egymással, a nyílt tengereken viszonylagos nyugalom honolt. 1916 tavaszán viszont a közvélemény nem csak a német birodalomban, hanem a brit királyságban is döntő flottaműveleteket sürgetett az ellenfél megleckéztetésére.

Az előrevont brit cirkálók és a német felderítő hajók között
az első ágyúlövések 1916. május 31-én délután fél négykor dördültek el, ugyanekkor startolt az Engadine angol anyahajóról az első felderítőgép, állítólag az első repülőgép, amely tengeri csatában vett részt. Öt óra után német hajóágyúk tüzétől "levegőbe röpült" az Indefatigalble, majd a Queen Mary brit csatacirkáló, a Seydlitz német rombolót torpedótalálat érte, de folytatta a harcot. (A Royal Navy két említett egységének ezer, illetve ezerkétszáz főnyi személyzetéből német torpedórombolók két illetve nyolc főt tudtak megmenteni.) A német élhajók este fél nyolckor elsüllyesztették a 14 600 tonnás Defence páncélos cirkálót, a teljesen szétlőtt 13 500 tonnás Warrior csak másnap süllyedt el. Valamivel később súlyos sérüléseket szenvedett a Lützow német csatacirkáló, elhagyta a "harcteret", de éjszaka már szintén hullámsírba került.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma