40 éve kezdődött a kínai kulturális forradalom

A kulturális forradalom főbb dátumai

A szorosan vett `kulturális forradalmon` az 1966-76 közötti évtizedet értik. Ezt kétéves átmeneti időszak követte, amelynek során a még Mao halála előtt kinevezett Hua Kuo-feng (Hua Guofeng) állt ugyan a párt élén, de a hatalom fokozatosan átment a korábban Csou En-laj által támogatott Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) kezébe. Ő ugyan formálisan nem került a hierarchia első helyére, de 1978-tól döntő befolyást gyakorolt az ország életére, pragmatikus reformirányvonalat érvényesítve. Hu Csin-taót (Hu Jintao), a párt és az ország mai irányítóját is ő emelte be a legfelső vezetésbe.

1966

Május 16: a `Nagy Proletár Kulturális Forradalom` hivatalos kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának e napon kiadott körlevelétől datálják. A május 16-i körlevél elítélte `a burzsoázia képviselőit, akik befurakodtak a pártba` és ezzel megadta a jelet a nagyszabású tisztogatásra.
Június 1: Mao elrendeli egy tacepao (nagybetűs plakát) országos terjesztését. A tacepaot a pekingi Peita egyetem diákjai tűzték ki, elítélve az egyetem vezetőinek kísérletét a `kulturális forradalom` elfojtására. Ezzel kezdetét vette a vörösgárdista mozgalom.

Augusztus 5: Mao közzétette "Bombázzátok a vezérkart!" szövegű tacepaoját, amely közvetett támadás volt Liu Sao-csi (Liu Shaoqi) államelnök ellen, aki 1959 óta töltötte be ezt a tisztséget és akit legfőbb ellenfelének tekintett. Liut 1969-ben kizárják a pártból, és még abban az évben meghal a börtönben, ahol nem kezelték betegségét. A vörösgárdisták rémületben tartják az országot, országszerte erőszakcselekményeket követnek el, embereket hurcolnak és kínoznak meg, rombolnak.
Augusztus 8: A KKP központi bizottsága elfogadja a "16 pontos határozatot", amely felszólítja a proletáriátust a "négy régi" (régi eszmék, régi kultúra, régi szokások és hagyományok) elítélésére. A vörösgárdistákhoz parasztok, katonák és munkások csatlakoznak.
Augusztus 18: Egymillió vörösgárdista sorakozik fel a Tienanmen téren Mao Ce-tung előtt.

1967

Mao támogatásával a "lázadó frakciók" átveszik a hatalmat Sanghajban. Az ország anarchiába és polgárháborúba süllyed.

1968

Július: a munkások és katonák részvételével létrehozott "propagandacsoportokat" küldtek szét az országban a vörösgárdisták megrendszabályozására. A hadsereg ellenőrzése alá vonja a helyzetet.
December: Megkezdődik a városi fiatalok - köztük sok vörösgárdista - falura küldése, hogy "átneveljék őket a szegény- és alsó-középparasztok".

1969

Április: A KKP IX. kongresszusa véget vet a vörösgárdista mozgalomnak. Csiang Csing (Jiang Qing), Mao Ce-tung felesége a szűkebb vezetésbe kerül.

Lin Piao és Mao

1971

Szeptember 13: Lin Piao, (Lin Biao), akit 1969-ben Mao majdani utódává jelöltek, rejtélyes repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz, azzal vádolják, hogy összeesküvést szervezett Mao ellen. Ezután a kulturális forradalomra inkább a vezetés felső csoportjaiban zajló manőverek, fordulatok voltak a jellemzőek.

1976

Január 8: Meghal Csou En-laj miniszterelnök, aki 1972-ben bírálta az ultrabalosságot.
Szeptember 9: Meghal Mao Ce-tung.
Október 6: Letartóztatják a "Négyek bandáját", akik alatt Csiang Csinget, és ultrabalos társait, Jao Ven-jüant (Yao Wenyuan), Csang Csun-csiaót (Zhang Chunqiao) és Vang Hung-vent (Wang Hongwen) értették.

Teng Hsziao-ping vezetésével fogadták el 1981-ben azt a párthatározatot, amely a "kulturális forradalom" hivatalos értékelésévé vált Kínában, elítélve annak gyakorlatát. Ez a dokumentum, ha bírálta is Mao "hibáit", azt tartalmazta, hogy tevékenységében a pozitív elemek voltak túlsúlyban, és továbbra is alapvetőnek nyilvánította a párt vezető szerepéről szóló tanítását.

1. A kulturális forradalom főbb dátumai
2. Egy hajdani vörösgárdista emlékei