Megszületett II. Ulászló magyar és cseh király
2004. szeptember 13. 12:06
Kázmér lengyel királynak és Erzsébet, Albert magyar király leányának fiaként Krakkóban látta meg a napvilágot. 1471-ben került a cseh trónra, de a hatalomért Mátyás királlyal kellett megküzdenie, akitől 1474-ben vereséget szenvedett. Mátyás halála után, 1490-ben választották magyar királlyá, főként azért, hogy a gyenge kezű Ulászló uralma alatt a bárók szabadon érvényesíthessék akaratukat. Hatalmát korlátozó feltételeket fogadtattak el vele, s visszahelyezték magukat ősi jogaikba. A magyar koronára többen is igényt tartottak, így Ulászló uralkodása nem sok jóval bíztatott. Előbb Albert lengyel herceg tört be az országba, de ő Ulászló sziléziai birtokaiért cserébe visszavonult. Miksa, Frigyes császár fia azonban elfoglalta Bécset, sőt az országba benyomulva Székesfehérvárott királlyá is koronáztatta magát. Miksától végül Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál szabadították meg az 1491-es pozsonyi békével, amelyben Ulászló elismerte Miksa és örökösei trónigényét. Az ország határait a törökök is veszélyeztették, de velük is békék sorát kötötte. Gyengekezű uralkodó volt, a tényleges hatalmat tulajdonképpen nem is ő, hanem a Szapolyaiak, majd Bakócz Tamás gyakorolta. Az általános ellenszenv jele volt az 1505-ös híres rákosi országgyűlés határozata is, amelyben kimondták, hogy többé nem választanak idegent magyar királlyá. Az ő uralkodása alatt, 1514-ben tört ki a Dózsa-parasztháború, amely tovább gyengítette a királyság törökkel szembeni védelmi erejét. A parasztság lázadását megtorló intézkedések a második jobbágyság kialakulását és a főúri rendek további erősödését jelentették. Az erélytelen király méltán érdemelte ki - a lengyel dobzse (jól van, rendben van) szóból - a Dobzse László nevet. Budán hunyt el 1516. március 13-án. A trónon fia, II. Lajos követte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05