Megszületett Varga László
2004. szeptember 13. 12:06
A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán 1939-ben szerzett diplomát. Ezután Budapesten ügyvédjelöltként, majd 1948-ig ügyvédként működött. A II. világháború idején részt vett a németellenes ellenállásban. 1944-ben a nyilas számonkérő szék letartóztatta. 1945-től a Független Kisgazdapárt budapesti törvényhatósági képviselője, 1947-től a Demokratikus Néppárt tagjaként országgyűlési képviselő volt. 1948-ban elhagyta Magyarországot. 1949-50-ben a zürichi Híradó szerkesztőjeként dolgozott. 1950-től az Egyesült Államokban élt, ahol 1950-64 között New Yorkban a Szabad Európa Rádió sajtóosztályának munkatársa volt, majd 1957-től ügyvédként dolgozott. 1953-ban megalapította a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségét, amelynek 1956-90 között elnöke is volt. Közben, 1960-1964-ben a Nemzetközi Önrendelkezési Bizottság és 1985-től az Európai Rab Nemzetek Közgyűlésének elnöki tisztét is ellátta. 1984-ben létrehozta a New York-i Magyar Színház és Művész Egyesületet. 1989-ben hazatelepült. 1990-től az újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) társelnöke, 1991-94-ben elnökhelyettese volt. 1997-ben a - KDNP-ből kivált politikusok részvételével alakult - Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja lett. 1994-től országgyűlési képviselő, 1994-97 között a KDNP, 1997-től a Fidesz színeiben. 1995-97 között az alkotmányelőkészítő bizottság tagja, 2002-től a Fidesz parlamenti frakciójának helyettes vezetője, az Országgyűlés legidősebb képviselője volt. 2002 végén a KDNP elnökévé választották. 2003. május 15-én halt meg Budapesten. Főbb művei: Human Rights in Hungary (1967), Kérem a vádlott felmentését (1979), A Fecske utca és a Park Avenue sarkán (1984), Színművek (1986), New Yorktól Mallorcáig és vissza (1987), Jelesek és elbukottak (1990). Több színdarabot és számos tanulmányt is írt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap