Kelly, Ned

Edward Kellynek sem pontos születési helyét, sem idejét nem ismerjük, mert ott akkoriban nem bajlódtak anyakönyv vezetésével. Valószínűleg 1855 júniusában látta meg a napvilágot Victoria államban, egy szegény földműves család második gyermekeként - a testvérek száma idővel nyolcra nőtt. Ned állítólag tízéves korában, iskolába menet életét kockáztatva kimentett egy fuldokló gyereket, a hálából kapott zöld selyemszalagot haláláig viselte. Amikor tizenegy éves korában apja meghalt, otthagyta az iskolát és pénzkereset után nézett. A nyomor elől menekülve a család az anya rossz hírű rokonságának közelébe költözött, ahol ők is illegális üzelmekbe bonyolódtak, szeszkimérést és nyilvánosházat nyitottak.

Ned Kelly először tizennégy évesen került összeütközésbe a törvénnyel, garázdaság és egy törvényen kívüli útonállónak nyújtott segítség miatt. Bár akkor felmentették, egy év múlva elzárásra ítélték egy házaló megverése és a férfi feleségének küldött obszcén levél miatt, amelyhez egy borjú heréit mellékelte.

Szabadulása után nem sokkal lótolvajláson kapták, ekkor már három év kényszermunkát sóztak a nyakába. Büntetésének letöltése után évekig egy malomban dolgozott, de öccsével marhatolvaj hálózatot is működtetett, amivel felkeltette a hatóságok figyelmét. 1878 végén a család otthonában megvertek egy utánuk nyomozó rendőrtisztet, aki állítólag molesztálta ez egyik Kelly-lányt. Mivel a fő gyanúsított Ned Kelly megszökött, a gyilkossági kísérlettel anyját vádolták meg és börtönbüntetésre ítélték.

Az immár körözött és feldühödött Kelly háborút hirdetett az általa tisztességtelennek és elnyomónak tartott "Törvény" ellen. Öccsével és két bűntársával bandát alakított, az üldözésére indult rendőrök közül hármat megöltek. Fejükre egyre magasabb vérdíjat tűztek ki, a környéket lovas rendőrök özönlötték el, de nem akadtak a banda nyomára. Közben az üldözöttek elképesztő merészséggel megszálltak egy kisvárosi vasútállomást, kirabolták a helyi bankot, miközben több tucatnyi foglyot ejtettek, a huszárcsínyt két hónappal később megismételték. Ezúttal a helyi rendőrségre szállásolták be magukat és rendőr uniformisban minden férfit letartóztattak, majd elvitték a bankban őrzött pénzt, de előbb Kelly ártatlanságát bizonygató beszédet kerekített foglyainak.

A brit gyarmatokon korábban soha nem kínáltak ennyit egy bűnöző elfogásáért: ekkor már 8 ezer font vérdíj volt fejére kitűzve. Sokáig mégis csak bottal ütötték a banda nyomát, miközben Kelly terjedelmes kiáltványban fejtette ki az őt és családját ért méltánytalanságokat, illetve az ír katolikusokat a protestáns hatóságok részéről sújtó elnyomást.

Az üldözöttek a rabolt pénznek, családjuk és szimpatizánsaik támogatásának köszönhetően egy évig tartották magukat, olykor egy nap alatt nyolcvan-száz kilométert is megtettek lóháton. Csak 1880 júniusában bukkantak fel újra, amikor Glenrowanban kivégeztek egy rendőrségi besúgót. Kelly a gyilkosságot csaléteknek szánta: azt tervezte, hogy lesből megtámadják az erősítést hozó rendőrvonatot és azzal menekülnek el. A saját készítésű, félmázsás páncélba öltözött banditák szabályszerűen megszállták a kisvárost és 62 foglyot ejtettek, de számításukba hiba csúszott. A rendőröket figyelmeztették, így a vonat egy nap késéssel érkezett meg, amikorra a banda a virrasztástól és az éjszakai dorbézolástól teljesen kimerült. A rendőrök körülvették a hotelt, az ostrom során Kelly három társa életét vesztette, őt lábában tucatnyi golyóval, de élve fogták el.

Perét 1880. október 18-án folytatták le és természetesen halálra ítélték. Amikor a bíró kiejtette a hagyományos "Az Úr legyen irgalmas lelkednek" szavakat, Kelly azt válaszolta: "Én pedig azt mondom: találkozunk, amikor oda megyek". A kivégzésre 1880. november 11-én a melbourne-i börtön udvarán került sor, a még csak 25 éves Ned Kelly utolsó szavai ezek voltak: "Ilyen az élet". Az őt elítélő bíró tizenkét nappal utána szintén meghalt...

A Ned Kelly nagylelkűségéről és önzetlenségéről terjedő történetek hatására 32 ezer aláírást gyűjtöttek érdekében, az ezt követő vizsgálat során az őt elfogó rendőrtisztek szinte mindegyikét elbocsátották vagy lefokozták. Halála után az ausztrál folklór része lett, egy volt börtönében múzeumot is berendeztek. Alakjában néhányan - ők vannak kevesebben - a közönséges és kegyetlen bűnözőt látják, de a többség szemében volt már helyi Robin Hood, szabadsághős, forradalmár, a protestáns elnyomás ellen küzdő katolikus, sőt még a köztársasági eszme megtestesítője is.

Életét és halálát számtalan könyv és film tárgyalja, a talán leghíresebben Mick Jagger, a Rolling Stones együttes énekese alakította a címszerepet. Az utolsó Kelly-film két éve készült 30 millió dolláros költségvetéssel Ausztráliában, Heath Ledger, Orlando Bloom és Naomi Watts főszereplésével. 

(Múlt-kor/Vladár Tamás - Panoráma, Sajtóadatbank)