Mikrofilmre mentett kultúra

Befejeződött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tulajdonában lévő corvinák digitalizálása, miután mikrofilmre mentésük már korábban megtörtént. Az unikális kötetek, folyóiratok és napilapok védelme az ötvenes években kezdődött, és azóta több mint negyvenmillió felvétel készült el. Ez hozzávetőlegesen évenként 5-8 millió forintba kerül a nemzeti bibliotékának. Az idén kétszáz éves OSZK-ba látogatók egyre több olyan dokumentumot böngészhetnek mikrofilmen, melyekből csupán egyetlen létezik, vagy minőségük ma már nem teszi lehetővé, hogy a kezünkbe fogjuk és lapozgassuk oldalaikat. Az intézmény külön gyűj-teményei közül az egyik 1711-ig tartalmazza a régi könyveket és hungarikákat (Régi Magyar Könyvtár), a másikban vannak a kódexek és kéziratok, melyek az ötvenes évektől kezdve folyamatosan mikrofilmre kerülnek. A magyar vonatkozású unikális köteteket és a periodikagyűjteményt - mely a hírlapokat, és folyóiratokat tartalmazza - a könyvtár Mikrofilm- és Fényképtára teszi hozzáférhetővé, illetve védi meg a teljes megsemmisüléstől. A történet akkor kezdődött, amikor 1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár önálló intézménnyé nőtte ki magát, és kivált a Magyar Nemzeti Múzeumból. Az elszakadáskor a könyvtár megörökölte a múzeum csaknem negyvenezer negatívját és több ezer fotóját, melyet az ott őrzött könyvekről, kódexekről, kéziratokról és térképekről készítettek. A régi könyvek és kódexek mellett a bibliotéka nagy figyelmet fordított periodikagyűjteményére is, hiszen azok rossz minőségű lapjai az ötvenes évekre teljesen megrongálódtak, sok helyen olvashatatlanná váltak. Az akkor negyvenmillió lapoldalra becsült gyűjtemény megmentésére - száz restaurátort számolva - csaknem 100-120 évre lett volna szükség, ám a gyűjtemény nem bírt volna ki többet húsz évnél - mondta el Nagy Zoltán, az OSZK Mikrofilm- és Fényképtárának vezetője. Ennek fényében német, angol és finn példára Magyarországon is elindult a mikrofilmezés. Az eredeti dokumentumot kivonták a forgalomból - állaguk nem romlott tovább -, a sérült részeket kijavították és mikrofilmre rögzítették, melyről számtalan másolat készíthető. Az eredeti példányok közül a kódexeket, kéziratokat és a régi könyveket tűzbiztos és légkondicionált termekben őrzik, a folyóiratoknak, napilapoknak azonban nem tudnak hasonló feltételeket biztosítani. Ez többek között annak is köszönhető, hogy egész Közép-Európában az Országos Széchényi Könyvtár az egyik legrégebbi köteles példányos bibliotéka - 1826 óta -, így a legnagyobb periodikagyűjteménnyel rendelkezik. 1969-től egy minisztériumi döntéssel végül megindult a hírlapállomány védelme is, melynek megvalósítására létrehoztak egy országos központot. 1969-2001 között több mint negyvenmillió felvétel készült el, ami csaknem 56-58 millió hírlapoldalt jelent. 1985-ben a Széchényi Könyvtár felköltözött a budai Várba, ám a negatívarchívum az OSZK Hold utcai részlegében maradt, ahol az Országos Hírlapállomány-védelmi Központ működött. Az eredeti dokumentumok mozgatása és teljes restaurálása egy évre lebontva közel 25-30 millió forintot tenne ki - mondta el Nagy Zoltán -, ám a jelenlegi technológiával ez mindössze évi 5-8 millió forintba kerül, mely a könyvtár költségvetésébe tartozik. Az unikális darabok és a periodikagyűjtemény mellett a bibliotéka számos jelentős gyűjteménnyel rendelkezik, melyek mikrofilmre vitele folyamatban van. Ilyen a zenei anyag - Esterházy-, Festetics-hagyatékok -, a színházi gyűjtemény - a régi Nemzeti Színház teljes súgópéldány- és plakátanyaga, valamint díszletei -, illetve a grafikai plakátok gyűjteménye. Utóbbiak közül minden plakátot színes filmre fényképeztek, melyeket keretezett dián tekinthetnek meg az olvasók. Néhány évvel ezelőtt, 1997-ben a bibliotéka hozzájutott a Szabad Európa Rádió csaknem teljes írott anyagához és hangfelvételeihez, melynek rögzítése és archiválása két éven át kiemelt fel-adatként folyt, szüneteltetve több programot. A többéves munka azonban meghozta gyümölcsét: a könyvtárban azóta minden olvasó belehallgathat és belenézhet a korabeli műsorok anyagaiba. Természetesen az 50-es évek óta a technológia is rengeteget változott. Ma már nem csupán mikrofilmen rögzítik a könyvtár törzsanyagát, hanem digitálisan is archiválják a köteteket, folyóiratokat, melyek a világhálón keresztül bárki számára hozzáférhetők. Ezt a rendszert elsősorban oktatási, illetve tudományos célra fejlesztették ki. Az egyetemi oktatás és a tudományos munka számára azonban megindult egy másik program is, melynek alapján hasonmáskiadvá-nyokat készítenek, különböző kiadók együttműködésével. Négy évvel ezelőtt pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségével közösen a könyvtár létrehozta a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteményt és Dokumentációs Központot, - ugyancsak mikrofilmes és digitális rendszerben -, melyben a ma élő művészek alkotásai szerepelnek.