Hollywood új Harmadik Birodalmat épít

Ellenség a kapuknál

Az egykori katonatiszt történész a welszi herceg által szervezett magánkonferencia kapcsán fejtette ki véleményét a U-571 és az Ellenség a kapuknál című háborús filmekről. Véleménye szerint a fiatalok akár szimpatikusnak is találhatják a koncentrációs tábor parancsnokot még egy olyan nyiltan náciellenes filmben is, mint a Schindler listája: "Aggasztónak találom a szórakoztató ipar felelőtlenségét egy olyan időszakban, amikor a fiatalok eleve képtelenek megkülönböztetni az igazit a fikciótól. A nácik hollywoodi megjelenítése vonzónak bizonyul, még akkor is, ha gonoszként ábrázolják őket."

Beevor szerint a múlt eltorzítása elkerülhetetlen következménye a szórakoztatóipar sztárjaira szabott forgatókönyveknek, melyek rendszerint az "igaz történet" mezében tetszelegnek, de valójában a társadalomtörténet soha nem létező karaktereit, elképzelt, mítikus figurákat nagyítanak fel. Ez különösen aggasztó akkor, amikor mára szinte a film és a televízió lett a gyerekek egyetelen történelmi információforrása.

Beevor az Ellenség a kapuknál című film kapcsán elmondta, a pontosság helyett "szerelmi háromszögeket kapunk a történelem legnagyobb pillanataira". A népszerű és tehetséges színészek személyisége - mint például ebben Ed Harrisé - rávetül, és ezáltal hitelesíti a sztálingrádi csata náci katonájának tetteit: "Ed Harris mindenkit lejátszott a képernyőről. Hiába mutatták kegyetlennek, ha a személyiségének bűbája adott."

A szadista náci táborparancsnokot alakító Ralph Fiennes lenyűgöző, briliáns alakítása miatt kritizálta Beevor a Schindler listája című filmet is: "Nem mintha mindez szándékos lenne a rendező reszéről, épp ellenkezőleg. De a sztárkultusz miatt a történelem egyes epizódjai mégis csak egy bizonyos fajta megjelenítésben láthatók. Ami igazán irritál, az az, amikor Hollywood, korábbi gyakorlatával ellentétben, arra vetemedik, hogy az igaz történetként próbálja eladni a filmeket."

Beevor a velszi herceg által rendezett konferencián tanárok előtt tartott előadásában 2001-es kutatási eredményeket idézett, melyek szerint tízből négy keletnémet gyerek a hitleri birodalom bizonyos aspektusait kifejezetten vonzónak találta, majd feltette azt a kérdést: "Kiváncsi volnék, hogyan alakulna ez a szám nálunk Angliában vagy Amerikában?" A jelenség hátterével kapcsolatban kifejtette: "Különösen a fiatal fiúk számára, akik amúgy is eléggé elszigeteltek a jelen széttöredezett társadalmában és hatalom nélkülinek érzik magukat, a filmekben kínált hatalom imázsa megtévesztő." Beevor szerint a televízió és az elektromos játékok ebben a szegmensben szélsőséges aggresziót szülnek: "Minél tovább nézem a szórakoztató ipar által közvetített, a propagandához hasonló módon dehumanizáló erőszakot, annál aggasztóbbnak látom a helyzetet. Nem csoda, ha az elmaradottabb területeken tanító tanárok azon aggódnak, hogy az iskolába érkező gyerekek többsége még soha igazán nem beszélgetett el a szüleivel. Csak az erőszak nyelvén tudják kifejezni magukat."

A konferencia másik két résztvevője, David Starkey a cambridge-i Fitzwilliam College történésze és Niall Ferguson az oxfordi Jesus College tanára egyetértettek abban, hogy az iskolai történelemtanítás krízisbe jutott. Ferguson tapasztalata szerint az egyetemekre jelentkezők a nemzeti tanterv második világháborús túlsúlya miatt alig tudnak valamit történelemből Hitleren és Sztálinon kívül - s emiatt a tanárok többsége a tantervet szemétdombra valónak tartja.

Fergusson másik meglátása azonban, miszerint a Holokauszt túlságosan összetett kérdés ahhoz, hogy részletesen tanítsák tizenéveseknek, eléggé heves reakciót váltott ki a brit zsidó szervezetek szövetségének (Board of Deputies of British Jews) részéről: "A Holokauszt tanulságait már könnyen át lehet adni a 13 éveseknek" - mondta a szövetség elnökhelyettese Henry Grunwald QC. "A társadalomban még mindig túlzott az intolerancia, a vakbuzgóság és előítélet ahhoz, hogy emberek millióinak ipari méretekben történt legyilkolását homályban hagyjuk."