Történelem vizsga: elégtelen

Bifláznak az órákon

Egy újonnan induló televíziós csatorna, a BBC állományában lévő történelmi filmeket műholdas, kábeles és digitális formában sugárzó UK History sajtótájékoztatóján Simon Schama történész keményen kritizálta az angol nemzeti tanterv történelem fejezetét:
"A történelmet átlagosan heti három órában tanítják, míg az angolt heti hét órában. A kormány magyarázata az, hogy az angol magában foglalja az írásórákat is, ami persze fontos. De a történelem legalább annyira fontos. Szükségünk van rá a jelenben, a jövőben, idős korunkban és gyerekeinket nevelve is" - mondja. Simon Schama szerint a nemzeti tantervben előírt heti 90 perces történelemoktatás elégtelen a megfelelő történelemszemlélet kialakításához. Tény, hogy az amerikai iskolák háromszor annyi időt töltenek történelemoktatással, mint a britek.

Tanterv: egy falatka történelem
A tantervet "szűknek és széttöredezettnek" nevezte, mely a tanulókat éppen a történelmi események folyamatszerűségétől fosztja meg. Az iskolákban zajló történelemoktatást úgy jellemezte, hogy a tanulók történelmi tény "falatkákat" bifláznak az órákon, melyek "Hitler és a Henrikek" típusú merev modulokra szűkülnek le:
"A középiskolákban irtózatos a helyzet. A kulcsprobléma az, hogy hogyan fordítjuk le a múlt csodálatos világát az iskolák történelemoktatásának nyelvére. A modulok csupán Hitlerről és a Henrikekről tanítanak, mintha legalábbis a kettő között semmi nem lett volna. A diákok nem képesek a tudás anyagok közötti kapcsolatot megtalálni." A mostanára teljesen hitelét vesztett brit érettségi rendszert a történészek amiatt kárhoztatják, hogy lassan már egy generációnyi gyereknek csak szűk és széttöredezett képet biztosít a múltról. A két éve bevezetett hat részes curriculum szerint a diákok kreditpontokat szereznek dolgozataikkal. A legtöbben a Tudorokat, a modern Brit történelmet és a 20. századi diktátorokat választják. Amint lehetőség van rá, tízből nyolc gyerek a náci Németországról szeretne tanulni.

Vizsgarendszer: kényszerzubbony
A vizsgák modulos szerkezete, mely az idei brit középiskolai érettségi fiaskó fő oka is, azt hozza magával, hogy "a tanulók akik eddig legalább Hitlert és Sztálint ismerték, mostantól már vagy csak Hitlerről vagy csak Sztálinról tudnak". 2002 szeptemberében Simon Schama Devonban részt vett egy közoktatási konferencián, amit a welszi herceg szervezett. A herceg maga is azt hangoztatta, hogy a jelenlegi angol vizsgarendszer "szűk kényszerzubbony", mely a diákoktól megtagadja "a nemzeti történelem értékes tudását és esszenciális megértését".

Középiskolai töritanár: korunk hőse
Simon Schama a welszi herceg devoni házikonferenciáján középiskolai történelemtanárokkal találkozott, akik "arról panaszkodtak, hogy a nemzeti alaptanterv miatt sosincs arra lehetőségük, hogy Hitleren és a Henrikeken kívül bármi mással foglalkozzanak" - mondta. "A gyerekek gyakran azt szeretnék, hogy az órán egy történelmi sorozatról vagy televíziós programról essék szó, de a curriculum nem ad erre lehetőséget. A tanárok viszont állandó megfigyelés alatt érzik magukat a vizsgaeredmények és folyamatos értékelések kényszere miatt."
"Inkább maradjon el a törióra, minthogy a jelenlegi formában tanítsák tovább - egy bohózat az egész" - állítja Simon Schama, majd gyorsan hozzáteszi, hogy a töritanárok korunk "elképesztő módon alulfizetett és erőforrás hiányos állapotban lévő hősei". Simon Schama nem a történelemtanárokat kritizálta, mint mondta: "leküzdhetetlen akadályokba ütköznek a pedagógusok" . Véleménye szerint túl nagy a szakadék az alulfinanszírozott, túl sok mindent előíró állami iskolarendszer és a diákokat történelmi témák felfedezésére buzdító független intézmények között.

Iskolai tankönyvek: halál a történelemre
A tankönyveket bírálva Simon Schama kijelentette: "Rettentően buták és a történelemoktatás végét jelenik" ("They are formidably dull and death to history"). Véleménye szerint webes és multimédiás tananyagokkal kell felváltani a jelenlegi rossz tankönyveket, melyek lassan már csak akadályai a tanulásnak.

Egyetem: középiskolás fokon
Martin Daunton, a cambridge-i egyetem történelem tanszékének vezetője szerint kollégái folyamatosan jeleznek az alapképzésre jelentkezők történelmi ismereteinek hiányosságai miatt: "Miközben egyre többet tudnak Hitler és Sztálin személyes tanácsadóiról, a 19. század első vonalbeli brit politikusait nem ismerik" - állítja. "Rövid időszakokat tanítanak nekik túlzott részletességgel, míg a történelem mozgatórugóiról vajmi keveset tudnak."
Persze az egyetemeken folyó történelemoktatás is aggodalomra ad okot: a History Today 2002-ben elvégzett kutatásának eredményei szerint "agyonhajszolt, kiábrándult történészek tanítanak az alulfinanszírozott történelem tanszékeken". Az egyetemi tanárok szerint az alapképzésben résztvevők (undergraduates) úgy fejezik be tanulmányaikat, hogy a brit történelem jelentős fejezeteiről alapvető ismereteket sem szereznek.

TV történelem
Simon Schama a televíziós műsorok által sugallt történelemszemléletet állította szembe az iskolai töriórák "emészthető falatnyi" anyagrészeinek hatásával. Véleménye szerint a televíziós történelmi műsorok (pl. az általa vezetett Anglia történetét feldolgozó sorozat) olyanfajta keresletet kívánnak kiszolgálni, amelyet az iskola már nem képes. Tény, hogy Simon Schama Anglia történetét, illetve a pályatárs David Starkey Erzsébet királyné korát feldolgozó televíziós-sorozata rekord nézettséget ért el és a méltányos érdeklődés mellett egyúttal 3 illetve 2 millió fontos szerződések formájában pénzügyi elismerést is hozott számukra.

UK History
Az új ingyenes történelmi televíziós csatorna műholdas, kábeles és digitális formában egyaránt elérhető lesz. A tervek szerint a UK History működését reklámbevételek biztosítják. Legnagyobb riválisa, a History Channel szerint az új csatorna óriási piaci előnnyel kezdheti meg a sugárzást, hiszen a BBC teljes történelmi filmarchívuma is rendelkezésére áll.

---

Hazai hiányosságok:
A magyar Történelemtanárok Egyletének alelnöke, Knausz Imre 11 hazai iskola 6. osztályosainak történelmi ismereteit feltérképező kutatási beszámolója szerint

"Egy történelmi hibakeresés során a válaszoló tanulók nem egészen egyharmada vette észre, hogy Mátyás korában nem lehetett varrógép, az emberek nem hordtak maguknál órát és nem volt még papírpénz. Azt azonban csak 12,5% tudta, hogy akkoriban nem árultak nálunk paprikát, és csak 15,8%-nak tűnt fel, hogy a szövegben református templomról van szó. Összesen 8 hibát rejtettünk el a szövegben (8 pont), egyiket sem találta meg a tanulók harmada, és az átlagos összpontszám 1,12 volt.

Legalább a tanulók tizede gondolta úgy, hogy abban a törvényben, amely azok ellen szól, akik egy tyúk értékénél többet loptak, a tyúktolvajokról van szó.

Egy szövegből a tanulók 30%-ának nem sikerült a pestis tüneteit kiírni.

Egy középkori szobát és egy ott ülő lányt ábrázoló képről a tanulók közel harmada lehetségesnek tartotta, hogy egy 17. századi erdélyi orvosi rendelő várótermét ábrázolja, vagy egy athéni diáklányt, amint vizsgájára készül.

A tanulók csaknem felének fogalma sem volt arról, hogy "az Úr 1348. évében" kifejezésben miféle Úrról van szó."

A teljes tanulmány elolvasható itt.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye