Multimédiás központ várja a hétkaréjos kápolna látogatóit

A Cella Septichora Látogató Központ kialakítása az Európa Terv Regionális Operatív Program (ROP) keretében 2004-ben elnyert támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg. A cél az volt, hogy a 4-6. századi kápolnákat, temetőket, sírkamrákat a lehető leglátványosabban mutathassák be az érdeklődőknek.

Az ásatások

A munkálatok során látogathatóvá tették az összes, eddig feltárt ókeresztény, továbbá római kori emléket. A könnyebb bemutathatóság érdekében feltárták és üvegmennyezettel borították a Cella Septichorát, azaz a hétkaréjos keresztelő kápolnát, a sírkamrák közötti átjárhatóságot pedig föld alatti utakkal biztosították. A szakemberek emellett parkosítottak, díszburkolattal látták el az emlékhelyekhez vezető Sétatér utcáit, rekonstruálták a várfalat és a várfalsétányt is.

A Cella Septichorában kiállításokat rendeznek be, és egy tizenkét négyzetméteres plazmatévén filmvetítésekkel ismertetik meg a vendégeket a sírkamrák történetével, feltárásuk menetével. A helyszíneken érintőképernyős számítógépek segítik a látogatók eligazodását, művészettörténeti és vallási ismereteik elmélyítését.

Az ókeresztény emlékek vonzerejének növelését célzó fejlesztés Pécs történetének legnagyobb régészeti vállalkozását foglalta magában. Az ókeresztény sírhelyek feltárása 1782-ben kezdődött, és nagyobb megszakításokkal a közelmúltban ért véget. A beruházás keretében a hétkaréjos kápolna mellett még két új sírkamrát és ötvennégy római sírt is feltártak. A régészek találtak négy újabb sírkamrát, felfedezték a középkori palota maradványait és talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait.

A régészek már az 1930-as években azt tervezték, hogy a feltárt értékeket egy 150 ezer pengős beruházást követően átfogóan tárják a látogatók elé, ez az elképzelés azonban a második világháború miatt akkor még nem valósulhatott meg. Pécs hét évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel a Világörökség-listára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az Aggteleki karszt, valamint a budai Vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét.

A központ megtervezése, régészeti feltárása és megépítése azt az egészséges, kreatív szemléletet tükrözi, amely egy egységként kezeli a múltat, a jelent és a jövőt - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, amikor az épület kulcsát átadta Ujvári Jenőnek, a pécsi világörökségi helyszíneket menedzselő Örökség Ház vezetőjének. Schneider Márta magyarázata szerint a minden szempontból kuriózumnak számító építmény úgy gyúrja egymásba a római kor 1600 éves építészeti csodáit és a harmadik évezred digitális vívmányait, hogy közben a régit és az újat is tiszteletben tartja. Juliusz Janusz apostoli nuncius azt hangsúlyozta, hogy az ókeresztény emlékek a város gyökereit jelentik, színvonalas bemutatásukkal Pécs méltóképpen képviseli Magyarországot az Európa kulturális fővárosa programban. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról szólt, hogy az ókeresztény emlékhelyek megtekintésekor nemcsak a nagyszerű régészeti, tervezői és építői munkát csodálhatjuk meg, tiszteletünket is kifejezhetjük a múlt iránt. Ez a múlt pedig azt üzeni: az élet nem csupán gazdaságból, anyagi értékekből áll, hanem annál többől. Az egyes ember és az emberiség életének van értelme, a világmindenségben célja, nem véletlenül létezik, és ez az, amely nekünk a jövő számára ígéretet, reményt ad, bármilyen körülmények között - mondta.

A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető, s annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

(Múlt-kor/MTI)