Evangélikus püspökök is dolgoztak az állambiztonságnak

2006. június 6. 13:45

Eddig ötven ügynök fedőnevét kutatta fel az evangélikus egyház tavaly májusban megalakult tényfeltáró bizottsága - tudta meg a Népszabadság. A lap szerint három volt püspökről bizonyítható, hogy hálózati tevékenységet végzett.

Korábban

Ügynök volt a népszerű lengyel pap

Nevesítenék a roma ügynököket

Továbbra sem nyilvánosak a bolgár állambiztonsági iratok

Szepesi György ügynök volt

Megnyitották a Secu-dossziék nyilvános archívumát

Az ügynökök túlnyomó többségét még nem azonosították, négy egyházi személyről - köztük három püspökről, akik közül az egyik esperesi rangban teljesített szolgálatot - minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy tagja volt a hálózatnak. A lap emlékeztet: elsőként az evangélikus egyház határozta el, hogy az 1945-90 közötti időszak vizsgálatára tényfeltáró bizottságot hoz létre, s deklarált célja a tisztánlátás, nem pedig az ítélkezés volt.

A bizottság az egyház nemrégiben tartott közgyűlésére készítette el jelentését az eddig végzett munkáról. Noha a vizsgálat még csak a kezdeteknél tart, a kutatók mintegy ötven ügynök fedőnevét tárták fel, s a négy azonosított egyházi személyt a tényfeltáró bizottság beszámolója - a napilap közlése szerint - név szerint említi.

Az azonosított személyek: Várady Lajos esperes - 1971-ben bekövetkezett haláláig - az egyházi élet szinte minden területéről írt jelentést. Káldy Zoltán (1919-1987) püspökké választása előtt néhány hónappal, 1958-ban vállalta az ügynöki feladatot. Az 1995-ben elhunyt Ottlyk Ernő, aki 1967-től 1982-ig volt püspök, szintén sok jelentés írt. Ma is él Nagy Gyula nyugalmazott püspök, aki 1967-től működött együtt a titkosszolgálattal - írja a Népszabadság. A tényfeltáró bizottság szerint az ügynöki tevékenység szinte mindenki esetében más-más indíttatású és jellegű volt. A különbségek bemutatása az ügynökök pályaképéről készülő tanulmányok feladata lesz.

(Múlt-kor/MTI)