Frida Kahlo mégsem magyar származású
2004. szeptember 15. 13:34
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=7041&pIdx=1
Frida Kahlo apja a mexikói festőnő állításával ellentétben nem magyar-német, nem zsidó és nem is aradi származású.
Aradi zsidóknak mondta szüleit
Frida Kahlo |
Apjáról 1951-ben, tíz évvel annak halála után festett portrét - fénykép után. A festmény alá írt szövegben Frida "magyar-német származású fotóművésznek" nevezi a szeretett férfit. Későbbi nyilatkozataiban, amelyek számos Frida-életrajz alapjául szolgáltak, már azt állította, hogy apja Aradon született magyar családban, s az Osztrák-Magyar Monarchiából került később Németországba.
Bő két hónappal halála előtt, 1954. április 27-én kelt naplójegyzetében Frida ezt írta: "Apai nagyszüleim magyarok voltak, Aradon születtek. Már házasságkötésük után költöztek Németországba, gyermekeik különböző német városokban jöttek a világra, köztük a Baden-Badenban született Wilhelm (Guillermo), aki a 19. században kivándorolt Mexikóba."
Hasonló értelemben nyilatkozott Frida 1953-ban első életrajzírójának, Raquel Tibolnak. Idővel azután a "magyar-német" származású Wilhelmből Aradon született zsidó lett. A New York-i Zsidó Múzeum pár hónappal ezelőtt erre a "rejtett zsidó vonalra" építve hozott létre kiállítást Frida Kahlo életéről.
Tőzsgyökeres lutheránus német család
Ezzel szemben az igazság az, hogy Carl Wilhelm (a későbbi Guillermo) Kahlo a Badeni Nagyhercegséghez tartozó Pforzheim városában született 1871. (és nem 1872, ahogy Frida állította) október 26-án. Szülei nem voltak se magyarok, se zsidók, hanem lutheránus vallású németek, és soha nem jártak Aradon. Az apa Frankfurtban, az anya Pforzheimben született. Családjuk története megtalálható e két város levéltáraiban - a FAZ munkatársa is ott járt utána mindkettőnek.
Eszerint a későbbi tehetséges fotóművész, Wilhelm apja, Johann Heinrich Jakob Kahlo tősgyökeres frankfurti mézeskalács-készítő család sarja volt. 1862-ben vette feleségül Henriette Kaufmannt, egy pforzheimi gyáriparos lányát. A hozomány olyan tetemes volt, hogy abból az ifjú pár ékszerészboltot nyitott az aranyműveseiről híres Pforzheimben. Az üzletet idővel ékszergyártó üzemmé fejlesztették tovább, majd a család 1876-ban Baden-Badenba költözött.
Két évvel később az anya meghalt, az apa pedig idővel új asszonyt hozott a házhoz. A tinédzser korú Wilhelm nemigen jött ki a mostohával - legalábbis ezt írta róla Frida -, és az állandó otthoni feszültség megérlelte benne az elhatározást: kivándorol az Újvilágba. Tervét 1890 májusában váltotta valóra, amikor felszállt Hamburgban a Borussia csavargőzösre, és Le Havre érintésével meg sem állt a mexikói Veracruzig.
Új hazájában fotográfusként talált szakmát magának, s bár neve idővel olyan jól csengett, hogy a mexikói kormány - mások mellett - őt bízta meg 1904-ben a nemzeti építészet (köztük a spanyolok által épített több száz székesegyház) megörökítésével, festőművész lánya elhomályosította életművét. A Kahlo név hallatán ma mindenkinek csak Frida jut az eszébe - erről gondoskodott a Salma Hayek főszereplésével forgatott amerikai film is, amely az ötven éve meghalt rendkívüli művész életét örökítette meg.
(Panoráma - Dorogman László)