Bronzkori és avar falvakat azonosítottak Simontornyán

2015. május 27. 17:34 MTI

Új bronzkori, avar, közép- és török kori régészeti lelőhelyeket azonosítottak Simontornyán, a csatornahálózat építését kísérő régészeti szakfelügyelet során, szórványleletként pedig több középkori kőfaragvány is előkerült, amely talán a török korban elpusztult domonkos rendi kolostorhoz tartozott.

Korábban

A közelmúltban lezárult beruházás során a Pósa-patak mentén sikerült egy avar falu négy objektumát megtalálni, amelyek közül az egyik egy félig földbe ásott ház maradványa volt - mondta K. Németh András, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régésze. Ez azért érdekes, mert eddig nem volt adat arról, hogy a város belterületén avar telep lett volna - tette hozzá.

Az avar lelőhelytől délre, a 61-es út mellett egy bronzkori település nyomait találták meg, itt bronzkori mellett Árpád-kori leletek és római kori cserepek is előkerültek. A régész szerint ezt az magyarázhatja, hogy a Pósa-patak és a Sió találkozásánál valószínűleg volt egy átkelő, és úgy tűnik, a két vízfolyás által közrefogott terület több korban is lakott volt. A Sióval párhuzamos Malom utcán egy szintén bronzkori település 21 gödrét sikerült elkülöníteni. A lelőhely felett magasodik egy középső bronzkori földvár, a mai Mózsé-hegy, a most azonosított település azonban vélhetően a késő bronzkorhoz tartozik.

A 13. században épült vár közelében - a Várkert és Petőfi utcából - korábbi régészeti adat is tanúskodik őskori és török kori településről, ezúttal 39 jelenség, főként tároló verem nyomait találták meg. A Petőfi utcában nagy méretű cölöpök is előkerültek, amelyek feltehetően a vártól a Sió egyik ágán átívelő híd részei voltak. Egy 2012-es beruházás során, szintén a városközpontban feltárt, hasonló cölöpök korát évgyűrűs kormeghatározással 1629-30-ra tették.

A régész ismertetése szerint a városközpontban, a polgármesteri hivatal mellett szórványként - nem eredeti helyen - gótikus faragott kövek kerültek elő, amelyek talán a Simontornyán egykor állt domonkos rendi kolostorból származnak. A kolostort a várat birtokló Buzlay Mózes alapította, majd a török hódítás után nyomtalanul eltűnt, és helyére eddig nem utaltak leletek.

Érdekesség, hogy idáig nem volt adat arról sem, hol terült el Simontornya egyik, középkori résztelepülése; forrásokból ismert, hogy a mai városközpont mellett egy Börd és egy Menyőd nevű település állt Simontornya helyén, amelyek a 15. századtól összeolvadtak. Most sikerült megtalálni a Sió-hídtól délre, a Kossuth tér és a Malom utca kezdetén Menyőd település nyomait. A kutatásról K. Németh András pénteken, a régészet napja programjainak sorában a Simontornyai Vármúzeumban tart vetített képes előadást, és bemutatja a feltárás néhány leletét is.

K. Németh András Múlt-kornak elküldött képei az ásatásokról: