Bécs elleni lázadás helyett öngyilkosság: Teleki László tragédiája

Gyilkosság, vagy öngyilkosság?

Ám az 1861-es év első hónapjai megmutatták, hogy az ismét összehívott országgyűlés okozta politikai hangulatban egy ilyen ember, mint Teleki nem maradhat semleges. A nép által ünnepelt hazatérő márciusi leveleiből kitűnik, hogy engedni akar a nyomásnak és be fog kapcsolódni a politikába. Azzal, hogy Őfelsége által aláírt meghívót kapott az Országgyűlés Főrendiházába, annak minden protokolláris formalitása ellenére feloldozva érezte magát az alku politikára vonatkozó része alól. Végül a népképviseleti alsóház tagja lett: az 1848-ban szintén őt választó abonyi körzet mandátumát nyerte el.

Mint ismeretes a ház két pártra szakadt a kérdésben, hogy miként üzenjenek az uralkodónak (a válasz egyébként egyértelműen nemleges volt): tárgyalópartnerként „felirat”, vagy a nemzet elszántságát tükröző és a törvénytelen uralkodó kérését elutasító „határozat” alakjában. Ferenc József ugyanis azt várta, hogy a pesti országgyűlés majd megválasztja követeit a bécsi Birodalmi Tanácsba. A Teleki mögé felsorakozó Határozati Párt egyértelmű fölényt tudhatott magáénak Deák Ferenc Felirati Pártjával szemben. Az érdemi vitát május 8-ra tűzték ki a honatyák, amikor minden megváltozott: a határozati párti házelnök, Ghyczy Kálmán Teleki gyászhírével kezdte az ülést.

A látszólag egyértelmű öngyilkosság mellett azonnal felmerült nemcsak az idegenkezűség, hanem az öngyilkosságba hajszolás gyanúja is. Könnyű belátnunk: a haynaui megtorlógépezet által már halálra ítélt, a császártól feltételes kegyelmet kapó, a függetlenséget hangoztató politikust, miután a Határozati Párt élére törése után éppen egy nappal legfontosabb beszéde és javaslata előtt holtan találják dolgozószobájában – kinek ne jutott volna eszébe az idegenkezűség gyanúja? A fővárosi rendőrség már a végzetes napot követően megkezdte az ilyen irányú nyomozást, máig elültetve a kételyt a gróf öngyilkosságát illetően.

A Szervita téri Teleki Palota

A reggeli órákban már nagy volt a nyüzsgés a Szervita téri Teleki Palota első emeletén, a grófi család fővárosi rezidenciájában. Pest rendőrfőkapitánya és főügyésze mellett két sebész főorvos és egy fegyverszakértő is a helyszínen várta a Ghyczy vezette országgyűlési képviselőcsoportot, akik fagyos tekintettel siettek a tragédia helyszínére. Az említettek javaslatára Mayer György fotográfussal négy helyszíni felvételt is készítettek – első alkalommal egy magyarországi nyomozás során, amiért a magyar kriminalisztika is korszakhatárként tekint a gróf halálára.

Természetesen ezek a felvételek csak mintegy kiegészítik a pontos leírást adó jegyzőkönyvet lévén, hogy a fotográfia még gyerekcipőben járt. Telekinek az íróasztalán volt félbehagyott országgyűlési beszéde és teája is, míg a székre „lerogyott” test mellett hevert pisztolya, melyet a közelben lévő díszdobozból vett ki. Jobb kezének két ujját öve alá dugta, míg bal keze a mellkasán nyugodott, a golyó ütötte lyuk közelében. A halálos lövés (mely a ballisztikai vizsgálat szerint a pisztolyából lett kilőve) állva érte a grófot: a pisztolygolyó balról-felülről hatolt be a bordák között és érte el a szívet majd tovább folytatta pusztítását a gyomor és az ágyékcsigolyák felé.

A helyszíni szemlét az öngyilkosság gyanújában megerősödve zárták le és a későbbi boncolás, sőt a tea vegyészeti vizsgálata sem támasztotta alá az idegenkezűséget. Mindenesetre Teleki László túlzottan is nagy súlyú politikai formátum volt ahhoz, hogy ne kapjanak szárnyra hírek az esetleges meggyilkolásáról. A gyanús körülmények legerősebbike mindenesetre maga a tény, hogy éppen halála napján tárgyalták volna az 1861-es országgyűlés legfontosabb disputáját az uralkodónak küldendő határozat/felirat kérdésében.

1. Teleki hazatér
2. Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
3. A gyanúsítottak
4. A halál következményei
5. Mi az igazság?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
• Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
• Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
• Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
• Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
• Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
• Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”