Bajuszszerű női szájtetoválás és buja szőrzet – Japán és Oroszország ismeretlen őslakosai, az ainuk
2017. június 16. 12:10
Az ainuk (vagy ajnuk) Japán és Kelet-Oroszország őslakos népe, mégis csak kevesen ismerik őket. A kutatás jelenlegi állása szerint kultúrájuk az Ohotszk és a Szatszumon kultúra összeolvadásából jött létre.
Korábban
Az ainuk javarészt vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és természeti vallást követtek. Úgy vélték, a természet minden egyes szegmensének lelke van és egy isten lakozik benne. Az ainuk a medvéket is tisztelték, és még egy medveistenben, Kim-un Kamujban is hittek.
A 13. században az Ezocsin (vagyis a mai Japán második legnagyobb szigetén, Hokkaidón) élő hainuk egyre aktívabban kezdték keresni a kapcsolatot a vadzsinekkel, vagyis a japánokkal. A tiszta ainu-származású emberek testét általában bujább testszőrzet borítja, bőrük pedig világosabb, mint a japánok legnagyobb etnikai csoportját kitevő jamatóké.
Korábban a kutatók feltételezték, hogy az ainuk a kaukázusi nagyrasszba sorolhatók. Az 1893-ban Arnold Henry Savage antropológus például még tipikusan európaiakra jellemző szemalakkal, mélyen ülő szemekkel megáldott, nagy szemöldökű és fülű, szőrös, de kopaszodásra hajlamos, kiálló arcccsonttal rendelkező népként írta le az ainukat. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint azonban az ainuk és az európai fehér ember között nincs semmilyen genetikai hasonlóság.
Az ainuk egyik csoportja Japán északi és középső szigetein élt, míg az oroszországiak Szahalinon, a Kuril-szigeteken és a Kamcsatka-félszigeten. Manapság Kamcsatkán és Honsún, Japán főszigetén már nem élnek ainuk. Az ainuk nem csak szokásaikban, kinézetre is jelentősen különböztek a japánoktól, mivel egy bizonyos kor felett már nem borotválkoztak. Az ainu nők pedig már kislányként szájtetoválást kaptak, amelyet idővel fokozatosan terjesztettek ki arcuk egyre nagyobb területére.
2008-ban Japánban az ainukat őslakos népként ismerték el, akik saját nyelvvel, vallással és kultúrával rendelkeznek, és a kormány sürgette a csoport megkülönböztetésének megszüntetését.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap