Az utolsó pillanatokban találta meg Howard Carter Tutanhamon sírját

2017. március 2. 09:41 MTI

Hetvennyolc éve, 1939. március 2-án elhunyt Howard Carter: ő találta meg az egyiptológia eddigi leggazdagabb és leghíresebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját.  sajtó kitüntető figyelme "sztárt csinált" a régészből, aki felolvasásokat tartott, maga is műgyűjtő lett.

Howard Carter és Tutanhamon múmiája

Carter 1873. május 9-én született Kensingtonban. Iskola mellett (vagy inkább helyett) festő apja tanítgatta, így főként a rajzolás és festés alapjait sajátította el. Az egyiptológia iránt vonzódó, ügyes kezű fiút tizenhét évesen Alexandriába küldték, feladata a régi sírköveken lévő rajzok és feliratok lemásolása lett. 1899-ben a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjének, majd Alsó-Egyiptom régészeti felügyelőjének nevezték ki. Pályája 1905-ben megbicsaklott, mert egy ásatás őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg turistával szemben. A turisták panaszt tettek, a bocsánatkérésre nem hajlandó Cartert felmentették állásából. 

A szerencse 1907-ben szegődött mellé, amikor a dúsgazdag Lord Carnarvon őt kérte fel ásatásainak vezetésére. A munka kezdetben kiábrándítóan eredménytelennek bizonyult, de amikor a jó kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata ásatási engedélyhez jutott a Királyok Völgyében, egyik sírt a másik után találta - mindet üresen, kirabolva. Carter a fejébe vette, hogy megtalálja egy Tutanhamon nevű, jelentéktelen fáraó végső nyughelyét, de évekig csak a semmit ásatta. 1922-re Lord Carnarvon türelme elfogyott és közölte: jövőre már nem ad a munkákra pénzt.

1922. november 4-én aztán az archeológus rátalált egy tizenhat fokból álló lépcsőre, amely egy bevakolt ajtóhoz vezetett, és másnap Nebherepure (Tutanhamon koronázási neve) fáraó sírjának érintetlen bejáratára. A titkát 3300 éven át őrző sírra 1922. november 26-án vetült először emberi pillantás, elsőként Carter, mecénása és annak lánya vehette szemügyre a felhalmozott kincseket. A lelet gazdagságára jellemző, hogy csak katalogizálása több évet vett igénybe, a lelet nagy része a Kairói Múzeumba került. A sajtó kitüntető figyelme "sztárt csinált" a régészből, aki felolvasásokat tartott, maga is műgyűjtő lett.

Hivatalos kitüntetést azonban nem kapott, végül hatvannégy éves korában, 1939. március 2-án halt meg rákbetegségben. A felfedezés után tizenhét évvel bekövetkezett halála a legjobb cáfolat a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgató "fáraó átkára". A bulvárlapok ugyanis szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben meghalt Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között. Az igazság az, hogy vélhetőleg nem a múmia, inkább a felfedezés nyomon követésétől eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó. A "válogatós" átok ugyanis a feltáráskor jelenlévő 26 ember közül csak hatot talált meg tíz év alatt, a múmiát boncoló orvos pedig egyenesen 87 évet élt meg.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma