Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

2016. október 23. 08:35

„Elvtársak!” – lépett ki 1956. október 23-án este 9 órakor a magyar Parlament erkélyére Nagy Imre, a téren összegyűlt mintegy 200 ezer ember által követelt reformer politikus. „Nem vagyunk mi elvtársak” – hangzott a tüntetők válasza, akiknek kérésére ekkorra már leoltották az épületen éktelenkedő vörös csillagot. Egy időre a tér világítását is lekapcsolták, de az élelmes tömeg a kommunista párt lapját, a Szabad Népet használta fáklyaként. Nagy végül a „Barátaim!” megszólításra váltott, beszéde azonban csalódást keltett. Nyugalomra szólított fel, majd a felvonulókkal együtt elénekelte a himnuszt, és bement a Parlament épületbe. Eközben a város több pontján sorsdöntő események zajlottak.

Az ágyú torkában – a szabadság 12 mámoros napja

Rémálom Magyarországon

Magyarországon – a szovjet érdekszférába tartozó többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a „fordulat évétől”, 1948-tól kezdve a Magyar Dolgozók Pártja irányításával a társadalom totális ellenőrzését a hatalomgyakorlás sarokpontjává emelő sztálinista diktatúra épült ki. Kezdetét vette a társadalom osztályalapon történő átszervezése. Az ellenzéki véleményeket elhallgattatták, a hatalom kritizálásáért bárkit feljelenthettek, megszűnt a sajtószabadság. A Péter Gábor vezetésével működő politikai rendőrség (Államvédelmi Hatóság, vagyis ÁVH) székházában, az Andrássy út 60-ban politikai okokból fogva tartott személyek százait kínozták meg a szervezet pribékjei. Az ország internálótáboraiban, valamint a recski kényszermunkatáborban, a „magyar Gulágon” politikai nézeteik miatt üldözött, osztályellenségnek bélyegzett emberek ezrei raboskodtak, és zajlottak a kitelepítések.

Az MDP főtitkára, a szovjet mintát és utasításokat szolgai módon követő Rákosi Mátyás körül Joszif Sztálinéhoz hasonló személyi kultusz épült ki. Rákosi és köre koncepciós perek segítségével a párton belüli vélt vagy valós ellenfeleivel is leszámolt. Bevezették a tervutasításos gazdálkodást, a piaci elvek szerint működő intézményeket államosították. A hatalom birtokosai a környezeti adottságokat figyelmen kívül hagyva Magyarország feszített ütemű nehézipari átalakítására törekedtek. A parasztokat terményeik bizonyos százalékának beszolgáltatására kötelezték, a kuláknak minősített módosabb gazdák ellen lejárató propagandahadjárat indult, és megkezdődött a földek kollektivizálása. A szerzetesrendeket betiltották, a vallásgyakorlást ellehetetlenítették.

Sztálin halálát követően, 1953 júliusában a korábban beszolgáltatási miniszterként is dolgozó Nagy Imre került a kormányfő székbe, aki reformjaival valamelyest enyhített a korábbi terheken és engedményeket biztosított a politikai üldözötteknek (feloszlatta az internálótáborokat, a kitelepítettek visszatérhettek régi lakhelyükre stb.), ám 1955-ben a Rákosi és Gerő Ernő vezetésével az ortodox sztálinisták kiszorították a népszerű miniszterelnököt a hatalomból. A gazdasági mutatók ismét romlani kezdtek,  miközben a terhek tovább nőttek. A doktriner kommunista vezetés visszatérésével szembeni elégedetlenség első jelei már 1955-ben megmutatkoztak, és az események 1956 októberében végül népfelkelésbe torkolltak.

Az értelmiség a Petőfi Körben tartott vitákon már 1956 nyarán egyre hangosabban emelte fel a szavát a hatalommal szemben, 1956. szeptember 17-én az Írószövetség közgyűlésén a felszólalók többsége pedig a pártvezetők felelősségre vonását és Nagy Imre teljes rehabilitálását sürgette. A szovjet vezetők utasítására az MDP Központi Vezetősége 1956. július 18-21-i ülésén felmentette Rákosit első titkári és Politikai Bizottságban viselt tisztsége alól, a főtitkári székbe a Rákosihoz hasonlóan keményvonalas sztálinista politikát folytató Gerő került. Október 6-án több tízezer ember jelenlétében újratemették az 1949-ben koncepciós perben elítélt és kivégzett egykori kommunista bel- és külügyminisztert, Rajk Lászlót, október 13-án pedig rehabilitálták a pártból 1955 decemberében kizárt Nagy Imrét.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
 <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i> <br /><i>Fortepan</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma