Annyira féltek a zombiktól egy középkori angol faluban, hogy feldarabolták a halottakat

2017. április 6. 08:22

Egy angliai (észak-yorkshire-i) középkori település, Wharram Percy területén előkerült csontok arra utalnak, hogy a település lakói megcsonkították és elégették az elhunytak tetemét, így akadályozva meg – hitük szerint – a holtak feltámadását.

Késnyomok egy bordacsonton
Késnyomok egy bordacsonton

A Historic England és a Southamptoni Egyetem szakértői által közösen végzett kutatás során a régészek százharminchét, a 11. és a 14. század közé datálható csonton találtak késnyomokat – írja a Journal of Archaeological Science Reports nyomán a BBC News. A szakértők szerint ez az első bizonyíték olyan középkori gyakorlatra, amellyel a korabeli emberek azt szerették volna megakadályozni, hogy a „hullák kikeljenek a sírjukból, betegségeket terjesszenek és bántalmazzák az élőket”.

Megégett koponya

Észak-Európában, többek között Skóciában meglehetősen féltek a meggyilkolt, esetleg tisztességtelen vagy jogtalan bánásmód miatt meghalt gyermekek bosszújától, és úgy tűnik, így volt ez a középkori Angliában is. Az angol történelmi forrásokban a bosszúra éhesen visszatérő halottak kivétel nélkül férfiak, ám a nemrég zajlott kutatásból kiderült, bármelyik nemből és korcsoportból kikerülhettek a potenciális zombinak tartott halottak.

A kutatók 10 csontvázat (többek között három nő, legalább két felnőtt férfi, egy 15-17 éves tinédzser, valamint két, 2-4 éves kisgyermek maradványait) alapos vizsgálatnak vetettek alá, és kiderült, hogy a holttesteket lefejezték és feldarabolták. A kutatók a legtöbb késnyomot a fej és a nyak környékén találták, de olyan bizonyítékokra is rábukkantak, amelyek arra utalnak, hogy a halottak bizonyos testrészeit elégettek, néhány csontjukat pedig szándékosan eltörték. A végtagokat kövekkel vagy kalapácsokkal törték el, a lefejezéshez pedig kést használtak.

Így nézhetett ki egykor a település

Simon Mays, a Historic England szakértője szerint „az elképzelés, amely szerint a Wharram Percy-i csontok a sírjukból való kikelésük megakadályozása végett elégetett és feldarabolt holttestek maradványai, a jelek szerint a bizonyítékokkal leginkább egybevágó [elmélet]”. A kutató hozzátette, ha igazuk van, ez az első régészeti bizonyíték erre a gyakorlatra. „Ez megmutatja a középkori hiedelmek sötét oldalát és megrázóan emlékeztet arra, mennyire különbözött a középkori világkép a miénktől” – egészítette ki mondandóját Mays.

A település maradványai ma

A középkori népi hiedelmek szerint a holtak csak a halál és a holttest lebomlása közötti rövid időszakban kelhettek ki sírjukból, vagyis egy csontváz erre már nem volt képes. A kutatócsoport kizárta annak a lehetőségét, hogy a maradványokat az éhező falusiak elfogyasztották volna, mivel a késnyomok a csontoknak nem azokon a részein találhatók, amelyek erre utalnának. A fogak elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy a holtak végső nyughelyük közelében nőttek fel, így az a lehetőség is kizárható, hogy kívülálló voltuk lett volna a vesztük.

Wharram Percy, az egykor virágzó, juhtenyésztésre berendezkedett település hanyatlása a nagy 14. századi pestisjárványt követően indult meg, és a falu végül teljesen elnéptelenedett. A Malton és Driffield között fekvő egykori település maradványait a 20. században tárták fel.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Megégett koponyaÍgy nézhetett ki egykor a településA település maradványai ma

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma