Amikor szakállas királynő vezette Egyiptomot

2015. július 3. 18:05

Az ókori Egyiptom uralkodói szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Bár a nők régensként a fáraók kiskorúsága idején, vagy az uralkodó feleségeként beleszólhattak a politikába, az észak-afrikai birodalom története során mindössze néhány esetben foglalhatták el a trónt. Ha pedig az ókori Egyiptom királynőiről esik szó, valószínűleg csak nagyon kevesen vannak, akiknek nem Kleopátra ugrik be elsőként. Míg azonban Egyiptom utolsó fáraója – akinek halála után a birodalom római provinciává süllyedt – elsősorban szerelmi ügyeinek köszönhetően került az érdeklődés homlokterébe, a XVIII. dinasztia ötödik fáraója, az i.e. 1479 és 1458 között regnáló Hatsepszut uralkodása a stabilitás, a békés fejlődés és a monumentális építészeti beruházások időszaka volt. 

Hatsepszutot ábrázoló szfinx szobor

Az árulkodó őrlőfogdarabka

Záhi Havvász, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője 2007. június 27-én fantasztikus hírrel állt a nyilvánosság elé. A kairói Egyiptomi Múzeumban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy száz százalékos bizonyossággal azonosították Hatsepszut királynő földi maradványait.

A múmiát egy nemzetközi kutatócsoport által elvégzett DNS-elemzés és csontvizsgálat, valamint egy, a királynő nevét viselő temetkezési edényben talált őrlőfogszilánk elemzésével sikerült azonosítani. A Hatsepszut azonosítása szempontjából döntő fontosságú fogdarabkát még 1881-ben találták egy, a királynő nevét viselő kanópuszban, és kiderült, hogy tökéletesen illeszkedik a Hatsepszutként azonosított múmia felső állkapcsának egyik őrlőfogába. 

Howard Carter (ülve), aki 1903-ban megtalálta a királynő maradványait

Hatsepszut múmiája évszázadokon át az egyiptológusok egyik legkeresettebb kincse volt. A királynő tetemét Howard Carter 1903-ban a Királyok Völgye KV60-as számozású kriptájában egy olyan szarkofággal együtt találta meg, amely Hatsepszut Szitre-In nevű dajkájának nevét viselte. A Tutanhamon-sír felfedezőjének fogalma sem volt róla, hogy Hatsepszut múmiája előtte hever, így a szarkofágnak nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Később Elizabeth Thomas amerikai egyiptológus volt az első, aki a múmia jobb karjának fáraókra jellemző tartásából arra következtetett, hogy a szarkofág magát a nagy egyiptomi királynőt rejtheti. A régész sajnos már nem élhette meg, ahogy feltételezése bizonyítást nyer.

Hatsepszut a nagy egyiptomi hódító, I. Thotmesz lánya volt. A i. e. 1493 körül elhunyt uralkodót Hatsepszut féltestvére, az I. Thotmesz egyik mellékfeleségétől született II. Thotmesz követte a trónon. Az új király uralkodóként a hagyományoknak megfelelően feleségül vette féltestvérét, Hatsepszutot. Frigyükből egy gyermek, Nofruré hercegnő született, II. Thotmeszt azonban egyik mellékfelesége (vagy ágyasa), Iszet egy fiúgyermekkel, a későbbi III. Thotmesszel is megajándékozta.

Feltételezések szerint a háttérből már II. Thotmesz uralkodása alatt is Hatsepszut irányította a birodalmat, férje halála után azonban már bizonyosan kezébe vette a marsallbotot. II. Thotmesz halála után a trónt Iszettől született fia, III. Thotmesz örökölte. A kiskorú uralkodó mellett Hatsepszut látta el a régensi feladatokat, ez a szerep azonban nem sokáig elégítette ki a királynőt, és fokozatosan magához ragadta a teljes hatalmat.

Hatsepszut Deir el-Bahari-i halotti templomából előkerült szakállas ábrázolása

Csak találgatni lehet, mi vezette arra a régenst, hogy ne csak de facto, hanem jogilag is a birodalom első számú vezetőjévé váljon. Nyilvánvalóan szerepet játszhatott ebben becsvágya, mint ahogyan egy politikai, társadalmi vagy katonai válsághelyzet, vagy – tekintve, hogy III. Thotmesz csak II. Thotmesz egyik mellékfeleségétől született fia volt – a királyi vérvonal tisztaságának biztosítása is. A hatalomátvétel törvényességének igazolásához mindenesetre jelentősen hozzájárult, hogy az újdonsült uralkodó a nagyhatalmú Ámon-papok jóváhagyásával az egyik főisten, Ámon leányaként jelenhetett meg az egyiptomi nép előtt.

Uralmát apjának tulajdonított idézetekkel is igyekezett legitimálni. Több, regnálása idején felirat szerint I. Thotmesz valójában Hatsepszutot jelölte ki utódjául, ez azonban valószínűleg nem több a valóság propagandacélból történő meghamisításánál. Hatsepszut uralkodóként a Maatkaré nevet vette fel. Az ábrázolásokon egyre férfiasabb alakban jelenítették meg, és a hivatalos ünnepségeken még rituális szakállt is magára öltött, jelezve, hogy szinte semmiben sem különbözik egy férfi uralkodótól.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Hatsepszutot ábrázoló szfinx szoborHatsepszut Deir el-Bahari-i halotti templomából előkerült szakállas ábrázolásaHoward Carter (ülve), aki 1903-ban megtalálta a királynő maradványait  Szenenmut Nofruré hercegnővel a karjánTuristák hallgatják az idegenvezetőjüket Hatsepszut halotti templománál, a Dzseszer-Dzseszerunál Így nézhetett ki fénykorában Hatsepszut halotti templomaHatsepszutot és - a Min termékenységi isten formájában megjelenő - Ámont ábrázoló dombormű a karnaki vörös kápolnábólIII. Thotmesz fáraó
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma