Amikor Conan Doyle valódi gyilkosságban nyomozott
2015. május 27. 09:28
A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.
Korábban
Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.
A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.
Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.
Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.
Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.
Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.
Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.