Amikor a cellulóz mentette meg az elefántok életét
2015. október 10. 11:02
Aligha létezett még egy olyan játék az emberiség történetében, amelynek művelése annyi állat elpusztításával járt volna, mint a biliárd. Még a 19. században is előfordult, hogy csak Anglia biliárdgolyó-szükségletének kielégítésére több mint tízezer elefántot öltek meg évente. A helyzet azonban a század második felétől egy amerikai kovács fia, John Wesley Hyatt új találmányának köszönhetően kezdett megváltozni.
Korábban
A biliárdgolyók kezdetben – az asztalokhoz hasonlóan – fából készültek, a 17. század végétől kezdve pedig fokozatosan az elefántcsontgolyók vették át a szerepüket. Annak ellenére, hogy a golyók súlya és tömörsége nem volt egyforma, a 19. századra az elefántcsontból készült játékszerek széles körben népszerűvé váltak.
Ezen a téren az 1860-as években, egy pályázatnak köszönhetően következett be a fordulat. A Phelan and Collander biliárdvállalat ugyanis tízezer dollárt ajánlott fel annak, aki kifejleszt egy, a drága elefántcsontot helyettesítő alapanyagot. John Wesley Hyatt úgy érezte, itt a nagy lehetőség. A fiatal feltaláló nappal munkahelyén, egy nyomdában, éjszaka és hétvégenként pedig a találmányán dolgozott. Kutatásai eredményeként 1865. október 10-én szabadalmazatta a biliárdgolyót, amelyből ekkor azonban még hiányzott az elefántcsont játékszerek tömörsége.
Hyatt az évtized végére kifejlesztette a cellulózt, amely – a biliárdgolyók alapanyagaként felhasználva – már a korábbinál jóval tartósabb játékszerek kifejlesztését tette lehetővé. Ezek a golyóbisok stabil súlypontjuknak köszönhetően már jóval könnyedebben siklottak az asztalon. Még ezután is évtizedekbe telt azonban, amíg a korábbi elefántcsontgolyók helyett az elit játékosok is áttértek az új alapanyagokból készült golyókra.
Hyattnek összesen 236 szabadalmát hagyták jóvá – az utolsót 1919-ben. Néhány hónappal később, 1920. május 10-én szívproblémák következtében halt meg. 1973-ban az amerikai biliárdkongresszus beválasztotta a játék halhatatlanjainak csarnokába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.