Akit Cannes-ig repített a fekete Volga

Cenzúra és vaságy

A Tízezer nap, Kósa Ferenc diplomamunkája a filmkészítő műhelyként a 60-as évek elején újjáalakuló Balázs Béla Stúdió első nagyjátékfilmje volt. A szervezethez a Művelődésügyi Minisztériumtól érkezett a felhívás, hogy pályázzon a magyar parasztság sorsáról szóló film elkészítésére, és a stúdió vezetősége 8-10 filmnovellából végül Kósa művét választotta ki.

Kósa és csapata magnetofonokkal és fényképezőgépekkel egy éven át járták az országot, hogy Bartók és Kodály módszerének nyomán anyagot gyűjtsenek a vidéki falvak lakosaitól. Az alkotók a parasztság sorsának alakulását a Horthy-korszaktól egészen a 60-as évekig végigkísérő filmben első kézből hallott, hiteles történetek segítségével igyekeztek ábrázolni a földműves réteg tragédiáját.

A filmeseknek azonban már a kezdetektől meggyűlt a baja a hatalommal. Az illetékes pártfunkcionáriusok a Csoóri Sándor és Gyöngyössy Imre segítségével írt forgatókönyvnek is csak a kilencedik változatát találták megfelelőnek, az ún. elfogadó vetítés pedig egyenesen botrányba fulladt: a cenzorok az 1956-os résznél tüntetőleg kivonultak a teremből. Hiába követelték azonban, hogy a rendező a leginkább kifogásolt részeket vágja ki, erre sem ő, sem a munkatársai nem voltak hajlandók, még a beígért tízezer forintos jutalom ellenére sem.

Többéves huzavona következett. A cenzorok és a filmkészítők között egyre feszültebbé vált a viszony, és egy idő után már mintegy ezer méternyi anyag halmozódott fel a Művelődésügyi Minisztérium kultúrkorifeusainak listáján. Kósa hiába védekezett azzal, hogy 1956 őszén egyszerűen nem létezett az ellenforradalom kifejezés, a cenzorokat nem hatotta meg az érvelés.

A fiatal filmes nem kapta meg a diplomáját, sőt, 1966 végétől a teljhatalmú kultúrpolitikusok már börtönnel is elkezdtek fenyegetőzni. Azzal érveltek, hogy ha egy építész pénzt kap egy ház elkészítésére, majd az összeomlik, és ráadásul még a hibákat sem hajlandó kijavítani, a legjobb, ha elkülönítik a társadalomtól.

Kósa a filmes szakma páriája lett. A következő három évben félillegális státuszban tengődött a Vas utcai kollégiumban. A különös száműzetés időszakában egy vaságyon aludt, és csak a menzán elfogyasztott ételmaradékok tartották életben.

1. Cenzúra és vaságy
2. Börtön helyett a francia tengerpart
3. Világsiker korgó gyomorral

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban