Akik hiába magyarázták a bizonyítványukat – pocsékul tanult a magyar hírességek többsége

2016. november 4. 14:18

Magyarország legnagyobb írói, színészei, festői és tudósai kapcsán hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy már az iskolában is messze kiemelkedtek társaik közül. Mint azonban Csiffáry Gabriella a BFL + programsorozat keretében a Budapest Fővárosi Levéltárban megtartott, Magyarázom a bizonyítványom... Hírességek iskolai tanulmányai című előadásából megtudhattuk, előítéleteink jobbára téves feltevéseken alapulnak.

Akik hiába magyarázták a bizonyítványukat – pocsékul tanult a magyar hírességek többsége
Latabár Kálmán 1915/1916. évi III. osztályos iskolai anyakönyve. Lelőhely: Az egykori VIII. Kerületi Német utcai Polgári Fiúiskola a Németh László Általános Iskola irattárában található (csiffary.extra.hu)

„Az iskola egy marhaság”

Csiffáry Gabriella előadása kezdetén kifejtette, nemcsak közgyűjteményekben kutatott, hanem családi iratokat is végigböngészett, valamint számos iskolába is ellátogatott, hogy az ottani dokumentumokat tanulmányozza. Tízéves iskolai kutatómunkával összeállt egy kötet 82 híresség tanulmányairól, amelyet hamarosan minden érdeklődő kézhez vehet. A történész leszögezte, hogy az eddig hozzáférhető életrajzok rengeteg fals adatot tartalmaztak. Szerinte ez részben annak tudható be, hogy a humán értelmiségieket számtalan alkalommal megalázták, kirekesztették az iskolában. Eminens tanuló helyett „csakazértis” emberekké váltak, és amikor valódi érdeklődésük szerint alakították életüket, magasan kiemelkedtek a többiek közül. 

Sokan – többek között Lugosi Béla, Jávor Pál, Kassák Lajos és Feleki Kamill is – már középiskolás korukban felhagytak tanulmányaikkal. Mások a szülői elvárásoknak és nyomásnak megfelelve eljutottak a legmagasabb szintig, de az egyetemet vagy főiskolát már otthagyták: ilyen volt Herczegh Ferenc, a jogi tanulmányainak négyszer nekiugró Ady Endre, Móra Ferenc, aki szegénysége miatt hagyta abba tanulmányait, de Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond is idő előtt szakított a jogi (valamint utóbbi emellett a bölcsész-) karral.

A kutató kiemelte, sokaknak az őseik között is találunk utódaikhoz hasonlóan rebellis hajlamú embereket, ilyen például Petőfi Sándor családja is, aki génjeiben hordozta a lázadást. A készülő könyvben bemutatott személyek közül emellett sokakat komoly családi traumák értek, de nem felejthetjük el a komoly társadalmi kataklizmák hatását sem. Bár lehet találni kakukktojásokat – Őze Lajos, Móra Ferenc és Major Tamás például színtiszta jeles volt –, a többség mélyen alulteljesített. A szegényebb családok polgári, a gazdagabbak kereskedelmi iskolába, a legtehetősebbek pedig általában gimnáziumba adták gyermekeiket, így a család anyagi helyzete is nagyban meghatározta a gyerekek későbbi pályáját.

A kutató előadásában leszögezte: a bizonyítványokból nagyon sok információt szerezhetünk a tanulókról. Bilicsi Tivadarról tudjuk, hogy maga hamisította az elemi iskolai jegyeit, Rejtő Jenő pedig valójában nem járt orvosi egyetemre, hiába állította ezt egy álláspályázathoz írt önéletrajzában. Mándy Iván harmadikban hagyta abba a középiskolát. A későbbi neves író apja elé állt, és azt mondta, írni akar. Herczegh Ferenc sem tartozott a jó tanulók közé, a jogi karon bukdácsolt, Csontváry Kosztka Tivadar pedig gyógyszertanonc volt, és az egyetemet is befejezte, de végül elhagyta a pályát. A bizonyítványok mellett sok információt nyerhetünk az érettségi anyakönyvekből is, amelyekből visszakövethető, hogy ki hány iskolába járt (például Karinthy vagy József Attila, aki rengetegszer kezdte új helyen tanulmányait).

Rejtő Jenő bizonyítványa (csiffary.extra.hu)

Az iskolai értesítők (évkönyvek) is fontos forrást jelentenek, mivel ezek segítségével ráláthatunk több évszázad iskolatörténetére (mit tanítottak, hány órában stb.), és arra is, milyen elvárásoknak kellett megfelelniük a magyar történelem kimagasló személyiségeinek. Ezek a szigorú regulák voltak azok, amelyek miatt például Arany János is otthagyta a Debreceni Református Kollégiumot, és vándorszínésznek állt. Az értesítők emellett többek között zászlók, kitűzők, ruhák rajzolatait, szakkörök felsorolását, jutalmazásokat is tartalmazzák ezek.

Petőfi sokszor megszökött az iskolából, mivel „rendkívüli ellenszenvet érzett minden szubordinációval [alávetéssel, alárendeléssel] szemben”. Arany János 1836-ban „ugrott ki”, és megkérte az életrajzát író Gyulai Pált, hagyta ki a curriculum vitae-jéből, hogy elhagyta az iskolát. Gárdonyinak rengeteg rossz jegye volt, humán tárgyakból is. A szintén rosszul tanuló Radnóti Miklós egyenes odáig ment, hogy kijelentette, „az iskola egy marhaság”. Weöres Sándor saját elmondása szerint már a középiskolában enyhe alkoholizmustól szenvedett, de az egyetemen már szárnyalt. Illyésnek elváltak a szülei, és amikor édesanyjával feljött Budapestre, főreáliskolába ment. Nem tudott beilleszkedni, rengeteg trauma érte a középiskolákban.

Lugosi Béla kifejtette, az iskolában „fiúkkal vadállat voltam, a lányokkal egy kezes bárány”. Drakula megformálója nagyon rossz tanuló volt, és idő előtt be is fejezte tanulmányait. Honthy Hanna négy elemit végzett, Latabár Kálmánról mindenhol azt lehet olvasni, hogy a bencésekhez járt gimnáziumba, valójában azonban összekeverik a fiával. Kabos Gyula Salamon Bélával járt főreáliskolába, és egyikük sem volt éltanuló. Márkus László is rengeteget szenvedett a középiskolában, nem is érettségizett le. Bilicsi Tivadar is végigkínlódta a középiskolás éveit, mint ahogy Feleki Kamill is, aki Radnótival járt egy osztályba.
A festők közül Gulácsy Lajosnak nagyon gyengén ment a tanulás, ahogy Csontvárynak is. Róth Miksa sem feszült meg a középiskolában, Ferenczy Károly hasonlóan, Feszty Árpád pedig rengeteg iskolában fordult meg. A tudósok sem voltak színjeles tanulók: Eötvös Lorándnak például a piarista gimnáziumban ment nehezen a tanulás, és Szent-Györgyi Albertnek is rossz jegyei voltak sokáig, Bíró László József pedig csak rengeteg pótvizsgával ment át az érettségin, holott életrajza szerint több felsőoktatási intézménybe is járt.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Rejtő Jenő bizonyítványa (csiffary.extra.hu)Egy viszony dokumentumai
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma