A város, amelyet a legenda szerint egy éjszaka alatt mindenki elhagyott

Kuldhara egy 84 településből álló, mai tudásunk szerint 861 x 261 méter alapterületű faluközösség legnagyobb városa volt. A mai Pali város közeléből bevándorló paliwal brahminok (a brahminok az indiai kasztrendszer legfelsőbb kasztjának tagjai) híresek voltak mezőgazdasági tudásukról, tehetséges és gyarapodó közösségeket alkottak, akik az öntözéses földművelés segítségével a sivatagos vidéken is kivételes ügyességgel szervezték meg mindennapi életüket. Sokan közülük kereskedtek, ám voltak közöttük korabeli „bankárok” is. Habár hét évszázada éltek ott (egy 1235-ös és egy 1238-as forrás is van egy-egy tehetősebb személy haláláról), egyik éjjel (legalábbis a legenda szerint) úgy döntöttek a lakosok, elhagyják otthonukat, nem csupán Kuldharában, hanem a faluközösség további 83 tagjában is. Máig nem tudjuk, mi lehetett e drasztikus lépés oka.

Az egyik magyarázat szerint a források és a Kakni folyó vízhozamának csökkenése eredményezte a gyors költözést, míg mások szerint a helyi hatalmasság, Salim Singh államminiszter elnyomása vezetett idáig, ugyanis a lakosok túl voltak adóztatva. A történet szerint a bürokrata el akarta venni a faluközösség legszebb lányát, aki az egyik település vezetőjének a gyermeke volt. Élve hatalmával nem sok választási lehetőséget biztosított az arának, és csupán egyetlen napot adott a családnak, hogy elfogadják a házassági ajánlatát. A 84 település vezetői közös tanácskozásba kezdtek, és a társuk iránti tisztelet jeléül, úgy döntöttek, hogy még azon a sötét éjjelen elhagyják szülőföldjüket. Egy 1899-es becslés szerint a 17-18. században közel 1500-1600 ember lakhatta a faluközösséget.

A legenda úgy folytatódik, hogy távozásuk során megátkozták egykori lakhelyüket, hogy soha többé ne legyen lakott és halál sújtsa azokat, akik ott maradtak, vagy később letelepednek. Aznap estétől kezdve a faluközösség épületei lakatlanok maradtak, és csendben várták, hogy szép lassan romok váljanak belőlük. A történet szerint bárki akarta újból benépesíteni a helyet, különleges, természetfeletti jelenségeket tapasztalt, ezért hamar elterjedt a hír, hogy Kuldhara és vidéke szellemvárossá vált. Valószínűleg ez az oka, amiért a város legnagyobb része máig érintetlen maradt. Hozzá kell tenni, hogy a 19. század végi statisztikák nem igazolják a legendát, ugyanis az 1890-es években is volt 37 lakója a faluközösségnek.

A szellemtörténet egy idő után minden bizonnyal a helyi hatóságok ügyes marketingstratégiájának részévé vált, így ma az elhagyott házakban, sötét lépcsőkön és a brahminok egykori műhelyeiben turisták százai keresik a természetfeletti világ nyomait. Ha pedig nem találták meg, még mindig vehetnek egy szuvenírt a közeli üzletben.

Az egykor fejlett közösség 410 épülete (a városfalon kívül még további kétszáz ház) ma is hűen mutatja be, milyenek voltak a kétszáz évvel ezelőtt ott élők mindennapjai. A város közepén az anyaistennő temploma áll, keleti oldalát a Kakni folyó mára már kiszáradt medre határolja, míg nyugaton egy fal húzódik, amelynek tövébe több tucatnyi, mára már főként romokban álló épületet húztak fel. A rádzsasztáni állami kormányzat terve az, hogy a sivatagos szellemvárost jól ismert és felkapott turisztikai célponttá fejlessze.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat