A Stukák tesztelése miatt bombáztak le négy spanyol falut a németek

2016. január 6. 11:30

Sokáig rejtély volt, hogy 1938 májusában a németek miért bombáztak le három, Castellón tartományban, nem hadműveleti területen fekvő falut, harmincnyolc ember halálát okozva ezzel. A különös történetnek egy helyi történész járt utána.

Stukák bevetésen

Óscar Vives kutatásainak köszönhetően kiderült, hogy a németeknek Benassal, Ares, Abocàsser és Vilar de Canes lebombázásával egyetlen céljuk volt: a Junkers Ju 87-esek, vagy ismertebb nevükön a Stukák teljesítményének tesztelése – adta hírül a brit The Telegraph. A történész szerint, ha megtekintjük a falvak bombázás előtti térképét, világos, hogy a kis házikókkal teli településeket a németek csak játékszernek szánták. A leginkább érintett faluból, Benassalból (itt tizenöten haltak meg) származó kutató az Experimento Stuka című spanyol dokumentumfilmben fejtette ki elméletét. 

„ A háború nagyon távoli dolog volt [ezen] falvak lakosai számára. Igazából még csak repülőt sem láttak korábban” – mondta el Vives, aki Antony Beevor A spanyol polgárháború című könyvében a légicsapásra vonatkozó információk nyomán kezdte meg a kutatást, melynek során végül a freiburgi katonai levéltárig jutott el. A történész 66 légi felvételt is talált az archívumban, amelyeken piros nyilak mutatják a négy, ekkoriban javarészt nők és gyermekek által lakott falu tervezett célpontjait. „Ezek a dokumentumok bizonyítják, hogy a bombázás oka egyszerűen a Stuka néven ismert zuhanóbombázók pontosságának felmérése és tesztelése volt” – vonta le a végső következtetést Vives. „Tudni akarták, hogy hány házat rombolhatnak le és hány embert tudnak megölni egy 500 kilós bombával” – tette hozzá a kutató. 

Az első Stukát még 250 kilós bombákkal építették meg, a castellóni falvak bombázása során pedig feltehetően elsőször vetették be a nehezebb bombákat. Vives szerint a német Kondor Légió pilótái a legközelebbi nagy lélekszámú, köztársaságiak kezén lévő településeket vették célba Tarragona közelében fekvő bázisukról. A támadásról feltehetően még Franco tábornokot sem értesítették, miután a spanyol nacionalista vezér az 1937. április 26-i, 126 halálos áldozatot követelő Guernica elleni légi offenzívát követően felhívta német szövetségesei figyelmét a hasonló események elkerülésére.

„Egy nagy tárgy zuhant ki a repülőből. Nem tudtuk, mi lehet az. Azt gondoltuk, talán egy zsák liszt, vagy valami hasonló. De amikor elérte a házakat, felrobbant, porfelhőt és füstöt hagyva maga után” – mondta egy idős, a bombázás időpontjában 20 éves, hölgy a dokumentumfilmben. Mind a 13 aresi, aki azon a végzetes májusi napon életét vesztette a bombázásokban, nő és gyerek volt.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma