2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A nácik tiltották be a legnagyobb német sajtómágnás első lapját

2015. szeptember 22. 15:58 MTI

Harminc éve, 1985. szeptember 22-én hunyt el Axel Cäsar Springer német sajtómágnás, az egyik legnagyobb európai multimédia-vállalat alapítója. 1952-ben került utcára Bild című bulvárlapja, amellyel új korszak kezdődött a német sajtó történetében.

A Hamburg melletti Altonában született 1912. május 2-án. A reálgimnázium elvégzése után liberális beállítottságú apja kiadóvállalatánál lett nyomdász, később egy sajtóügynökségnél gyakornokoskodott, majd a tulajdonában lévő altonai helyi lapot szerkesztette, amíg az újságot 1941-ben be nem tiltották a nácik. Ezután rövid ideig egy amerikai filmeket vetítő moziban dolgozott gépészként, de miután Németország hadat üzent az Egyesült Államoknak, állása megszűnt. A nácikkal nem rokonszenvezett, a katonai szolgálatot alkalmatlansága miatt sikerült elkerülnie, a háború végéig irodalmi műveket publikált.

Pályafutása - kiváló üzleti érzékének és még kiválóbb kapcsolatainak köszönhetően - a háború után kezdett felfelé ívelni. A brit megszálló hatóságok engedélyével 1946-ban könyvkiadót (Axel Springer Verlag) alapított, amely előbb naptárakat, majd rádiós műsorfüzetet adott ki, amely néhány év alatt milliós példányszámú családi képes újsággá terebélyesedett. 1948-ban, a pénzreform után a hamburgi szenátus engedélyével megindította a Hamburger Abendblatt című független lapot, és több magazint is a piacra dobott.

1952-ben került utcára Bild című bulvárlapja, amellyel új korszak kezdődött a német sajtó történetében. Az alig 10 pfennigért árusított újságban hatásvadász, egyszerű és rövid cikkek jelentek meg, az olvasótábor csakhamar milliósra duzzadt. A Bild szenzációhajhász módszereit pellengérezte ki Heinrich Böll Katharina Blum elvesztett tisztessége című regényében. Günter Wallraff tényfeltáró újságíró a lap hannoveri szerkesztőségébe férkőzött be álnéven, majd ott gyűjtött élményeit dokumentumregényében írta meg. A könyv nagy siker volt ugyan, de a Bildnek sem ez, sem a számtalan sajtóper nem tudott ártani.

1953-ban megvette a brit hatóságoktól az általuk 1946-ban alapított, a The Times német megfelelőjének szánt Die Welt napilapot, sajtóbirodalma immáron egy komoly, konzervatív irányultságú újsággal is rendelkezett. Axel Springer idővel több mint negyven napi- és hetilap gazdája lett bel- és külföldön, (rész)tulajdonosa volt mintegy száz újságnak, számos kereskedelmi televíziós állomásnak, emellett könyvkiadókat (például Ullstein és Propyläen Verlag), nyomdákat és reklámügynökségeket is a magáénak mondhatott.

A sajtócézár - aki a hatvanas években a baloldal szerint lapjainak befolyása révén már a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyeztette - a német konzervatív jobboldal szószólója, az uralkodó elit jelképe lett, az 1968-as diáklázadások idején rendőri védelemre szorult. Hevesen ellenezte a szociáldemokrata kormányok "keleti politikáját", a kapcsolatok rendezését a szomszédos kommunista államokkal és a Szovjetunióval. Az NDK szót lapjaiban csak idézőjelben lehetett leírni, kiadóját 1959-ben demonstratív módon telepítette át Hamburgból a megosztott Berlin nyugati felébe. Ugyanakkor jelentős érdemeket szerzett a transzatlanti kapcsolatok erősítésében, a német-izraeli megbékélés politikájában. A szabadpiac elkötelezett híve volt, és elutasította a politikai szélsőségeket, bármelyik oldalon bukkantak is fel.

Ötször nősült, házasságaiból két fia és egy lánya született, utolsó felesége harminc évvel volt fiatalabb nála. Élete során márkamilliárdokat keresett, az általa kitűzött célokra milliókat adományozott. 1980-ban rendkívüli módon megrázta örökösének kiszemelt fia elvesztése, az asztrológia felé fordult. 1985. szeptember 22-én Nyugat-Berlinben halt meg. A vállalatóriás az alapító halála után is töretlenül növekedett, a kilencvenes évektől, a szocialista tábor összeomlása idején Közép- és Kelet-Európában is terjeszkedni kezdett. A cég központja ma is Berlinben van, a róla elnevezett utcában. Az Axel Springer SE több mint 40 országban van jelen, és napjainkban is nyereséges. A cég Európa egyik legnagyobb hagyományos lapkiadójából vezető digitális médiává szeretne válni, több nagy múltú újságját is eladta az elmúlt években (Hamburger Abendblatt, Berliner Morgenpost). 

Az online tartalomszolgáltatásra összpontosítva évi 3 milliárd euró körüli árbevételének több mint a felét ma már főként az internet üzletágból nyeri. A médiakonszern 1989-ben jelent meg a magyar piacon, azóta száznál is több kiadványt dobott piacra, 12 millió példányban megjelenő lapjai 43 millió olvasóhoz jutottak el, oldalai az interneten, az online médiában is népszerűek. A magyar leányvállalat 2014-ben összeolvadt a svájci hátterű Ringier-vel, média-portfóliójuk jelentős részét az osztrák Vienna Capital Partners vásárolta fel. Axel Springer születésének századik évfordulóján, 2012-ben a Német Szövetségi Köztársaságban postabélyeget jelentettek meg, a sajtócézár tavaly posztumusz kapta meg a Zsidó Világkongresszus Herzl Tivadar díját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár