A „mosolygós pápa” halálának körülményeivel kapcsolatban ma is folynak a találgatások

2017. október 17. 13:08 MTI

105 éve, 1912. október 17-én született I. János Pál pápa, aki alig 33 napig ült Szent Péter trónusán. Ő volt az első katolikus egyházfő, aki a múlt században született, és az utolsó, aki a huszadik században halt meg.

I. János Pál

Albino Luciani néven látta meg a napvilágot a Dolomitok lábánál fekvő észak-olaszországi Forno di Canaléban. A család nagy szegénységben élt, de a négy gyermeket szeretetben és hitben nevelték, és amikor a hatéves Albino bejelentette, hogy papi pályára lép, az egész rokonság lelkesen támogatta.

A fiút a szemináriumban „túl élénknek” találták, a jezsuita rendbe - ahova jelentkezett - nem is vették fel. Pappá 1935-ben szentelték. Két évig szülőfalujában volt kántor, majd a közeli bellunói szemináriumban tanított dogmatikát, filozófiát, egyházjogot. 1941-ben kezdett dolgozni teológiai doktori értekezésén, a címet magna cum laude minősítéssel szerezte meg. A szabályzat megkövetelte volna, hogy egy évet a római pápai egyetemen töltsön, de az előírás alól maga a pápa mentesítette.

1947-ben lett pápai kamarás, majd a bellunói egyházmegyei szinódus titkára, 1954-től az ottani püspök általános helynöke, 1959-ben Vittorio Veneto város püspöke. Részt vett az 1962 és 1965 között ülésező II. Vatikáni Zsinat tanácskozásain. Luciani püspököt VI. Pál pápa 1969-ben velencei pátriárkának nevezte ki, majd 1973-ban lett bíboros.

VI. Pál pápa halála után, 1978. augusztus 26-án, a konklávé második napján választották meg a katolikus egyház fejévé. A sorban 262. pápa legfőbb pásztori szolgálatát I. János Pál néven 1978. szeptember 3-án kezdte meg. Mindössze harminchárom napos uralkodás után, 1978. szeptember 28-án halt meg dolgozószobájában. A hagyományokra hivatkozva holttestét nem boncolták fel, és már másnap örök nyugalomra helyezték a Szent Péter Bazilika grottájában. A kiadott hivatalos közlemény szerint halálát szívinfarktus okozta.

I. János Pál halálának körülményeivel kapcsolatban ma is folynak a találgatások: mondják, hogy megmérgezték, mert szándékában állt felszámolni a vatikáni korrupciót, le akarta törni a bíborosok hatalmát, nyilvánosságra kívánta hozni a vatikáni bankbotrányban érintett főpapok nevét (ez utóbbi témával foglalkozott a Keresztapa című filmtrilógia harmadik része is).

Ő volt az első pápa, aki kettős nevet választott magának két elődje, XXIII. János és VI. Pál pápák tiszteletére, és ugyancsak elsőként adta az I. sorszámot nevéhez (ez addig mindig utólag, megkülönböztetésül került a név elé). Eltörölte a pápai tiarával való megkoronázást, szakított az uralkodói többessel, egyes szám első személyben beszélt. Közvetlen személyisége, derűs lénye miatt a köznyelv „mosolygós pápának” nevezte, temetési szertartásán a zuhogó eső ellenére több mint egymillióan vettek részt. Utódának a lengyel Karol Wojtylát választották meg, aki elődje iránti tiszteletből II. János Pál néven kezdte meg uralkodását.

Mivel abban az évben a katolikus egyház három feje is ült Szent Péter trónusán, az 1978-as évet „a három pápa évének” is szokták nevezni.

I. János Pál uralkodásának harminchárom napja a katolikus egyház történetében nem a legrövidebb: tíz pápa is volt korábban, aki ennél kevesebb ideig töltötte be hivatalát. Az egyházfő boldoggá avatási eljárását 2002-ben kezdték meg, az egyházmegyei szakasz 2006-ban fejeződött be, s 2009-ben kezdődött a „római” fázis, amelynek során egy csodát is hitelt érdemlően igazolni kell.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma