A Mátyás-templom, a Vajdahunyad-vár és a Parlament is viseli Zsolnay Vilmos keze nyomát

2017. április 19. 11:29 MTI

189 éve, 1828. április 19-én született Pécsett Zsolnay Vilmos, aki gyárát a modern kerámia európai hírű üzemévé tette, feltalálta a porcelánfajanszt és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránitot, s nagy szerepe volt a gyár hírnevét megalapozó eozin máz kidolgozásában is.

Zsolnay Vilmos

Festői ambícióit feladva végezte el kiváló minősítéssel a bécsi Technische Hochschule kereskedelmi tagozatát, majd hazatért Pécsre. 1864-ben vette át Ignác bátyjától az 1853-ban alapított családi Terracotta és kőedénygyár vezetését. Kitartóan kísérletezett a helyi, Pécs, Siklós, Mohács, Óbánya környéki agyagfajtákkal, s a felhasználásra alkalmas lelőhelyeket felvásárolta. Első gépesített üzemét saját neve alatt 1868. május 5-én jegyezték be. Zsolnay nemcsak edényeket, építészeti díszeket gyártott, hanem a kereslethez igazodva a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozott.

Kémiai ismereteket tanult, kísérletezett, s 1872-től már maga vezette üzemét, amelyben készültek fagyálló burkolólapok, elegáns cserépkályhák és csempék, kézzel festett dísztárgyak, egyedi szobrok, puritán edények és elektromos szigetelőelemek egyaránt. Magyarországon először ő foglalkoztatott tervezőként neves képzőművészeket. Már az 1873-as bécsi világkiállításon sikerrel szerepelt, majd az 1878-as párizsi világkiállításon egy addig nem ismert, a szakemberek által porcelánfajansznak nevezett, elefántcsontszínű termékkel jelent meg, s elnyerte a világkiállítás nagy aranyérmét és a francia Becsületrendet.

1884-ben kályhagyárat létesített, egyre nagyobb tömegben készítette az épületdíszítő kerámiákat, s megkezdte a fagyálló, mázakkal színezett, épületkülsőkön alkalmazott kőcserép, a pirogránit készítését is. (Egyebek közt a Mátyás-templom, a kassai dóm, a Vajdahunyad-vár és a Parlament dísze is e Zsolnay-termék.) Miután Wartha Vince 1893 júliusában megfejtette a középkorban alkalmazott fémfényű mázak titkát, Zsolnay gyára elsőként kezdte alkalmazni az eozinnak elnevezett anyagot a díszedényeken. (A mázat rubinvörös színéről nevezték el, mert fénye a hajnalpírra emlékeztet, s görögül "eos" a hajnal.) Kikísérletezték az eozin zöld, kék és egyéb színben játszó változatát is. Az uralkodó a Ferenc József-rend II. fokozatával tüntette ki Zsolnay Vilmost, Pécs pedig díszpolgárává választotta.

Zsolnay Vilmos feleségével Bell Terézzel és három gyermekükkel, Terézzel, Júliával és Miklóssal

A munkában Teréz és Júlia lányai segítette, főként Júlia bizonyult fantáziadús és termékeny tervezőnek. Miklós fia 1878-tól a kereskedelmet irányította, 1897-ben lett cégvezető. Az Európa-szerte felvirágzó szecesszió forma- és díszvilága szerencsésen ötvöződött az eozintechnikával, ezt azonban Zsolnay Vilmos már nem érhette meg, 1900. február 23-án meghalt szülővárosában.

Zsolnay sikereit polihisztori képességeinek köszönhette. Kitűnt kortársai közül művészi hajlamaival, biztos stílusérzékével. Remek szervező és irányító volt, ugyanakkor elmélyült a kerámiakészítés tudományos alapjaiban, a nagyüzemi technológia újdonságaiban is. Kiváló üzleti érzékkel vezette vállalkozását; az alig néhány embert foglalkoztató manufaktúrát a monarchia legjelentősebb, hétszáz embernek munkát adó kerámiagyárává fejlesztette. 

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Zsolnay Vilmos feleségével Bell Terézzel és három gyermekükkel, Terézzel, Júliával és Miklóssal
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma