„A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem” – interjú Terei György régésszel

A veszélyestől a bizonytalanig

Sok civil ember képzeletében a régészet romantikus, néha veszélyes foglalkozás. Mi igaz ebből?

A régészet lehet romantikus, ha például a természetben, szép panorámával rendelkező helyen dolgozunk. A 21. századra, az építkezésekkel párhuzamos munkára, a városi ásatásokra, a csatornázásoknál történő régészeti megfigyelésekre, noha nagyon fontosak, nem mondhatjuk, hogy romantikusak.

Milyen részmunkaterületei vannak a régészetnek, illetve milyen személyes tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit?

Nagyon sok területe van: kutatás, ásatás, örökségvédelem, bemutatás, publikálás. Ezek többé-kevésbé fedik is egymást. Ha földrajzi értelemben vizsgáljuk a kérdést, akkor könnyebb a válasz: van a terepi munka és múzeumi – sok dokumentálással járó – munka. Nehéz pontosan megfogalmazni, hogy milyen tulajdonságok tesznek jó szakemberré valakit. Alapjából azok, amelyek a legtöbb munkánál fontosak, talán a szorgalom, kitartás, elkötelezettség, szakmaszeretet azok, amelyek mindenképpen kiemelendőek.

Tényleg jár-e veszélyekkel – ha nem is olyan jellegűekkel, mint az Indiana Jones-filmekben – a régészet, s milyen kockázatokat vállal egy régész?

Minden olyan veszély megjelenik, ami az építkezéseknél, hiszen sokszor építőipari tevékenységet, vagy amelletti munkát folytatunk. Kiemelendők a statikai, az építőipari gépek melletti mozgásokhoz kapcsolódó veszélyek, de a nagy mélységre, magasságra is figyelni kell. Ezen kívül az időjárási viszonyokról is szólni kell. Nagyon nagy melegben, napon is, télen, fagyban is dolgozunk, ezek hatásai, ha nem is azonnal, de évtizedek múlva előjönnek.

Azt mondják a tudósok munkájához nélkülözhetetlen az „ötlet”, valami, ami még nem bizonyításon, hanem sejtésen alapszik, és adott fázisban tovább gördíti a munkát. A régész, aki egész életében puzzle-ként próbálja kirakni a múltat, a részletekből az egészet rekonstruálni, mennyiben áll az egzakt tudomány talaján, s mennyiben kell, vagy egyáltalán lehetséges a képzelőerejére hagyatkoznia?

A jó régész nagyon konkrétan szétválasztja a bizonytalant a hipotézistől. Az egykori valóságnak csak nagyon kis szelete ismert. Nem képzelőerőnek hívnám, mert mindig van egy alap, amiből megpróbáljuk rekonstruálni az egykori életet. A legtöbb régész inkább kevesebbet mond, mutat be, minthogy bizonytalan dolgokat a szakma vagy a nagyközönség elé vigyen. Ennek ellenére én a magam részéről fontosnak tartom, hogy amiről van egy sejtésünk, amiről kialakult bennünk egy kép, azt jelezve, hogy csak elképzelés, de mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt azonban úgy kell bemutatni, hogy alkalomadtán változtatható legyen.

1. A veszélyestől a bizonytalanig
2. Amelyek miatt ma nem barlangban élünk

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
• A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
• Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
• Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
• Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
• Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
• Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték