A középkori Moszkva legépebben megmaradt romjait találták meg a Kreml alatt

2016. november 7. 09:37 MTI

Emberi maradványok mellett a középkori Moszkva legépebben megmaradt romjait találták meg orosz régészek a Kremlnek az 1930-as években emelt épülete alatt. Azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben elrendelte a szovjet időkben a legfelsőbb tanácsnak helyet adó 14. számú épület lebontását, a régészek korábban soha nem látott módon végezhetik a helyszín feltárását - mondta Nyikolaj Makarov, a moszkvai Régészeti Intézet igazgatója.  

Ásatás a Kreml 1930-as években felhúzott épülete alatt

A Kreml 14. számú épülete alatt található egy temető, ahová a középkortól a gazdag moszkvaiakat helyezték végső nyugalomra. A Kremlnek számos rejtélye van - magyarázta a régész a helyszínen végigvezetve az AFP tudósítóját. A hatalom székhelyeként a Kreml sokáig zárva volt a régészek előtt. "Eddig csak két teljes körű régészeti feltárás volt a mostanit is beleértve".

A bolsevikok hatalomra kerülése után a fővárost Petrográdból, a mostani Szentpétervárról Moszkvába helyezték át, a Kreml pedig a kormány székhelye lett, így elzárták a nagyközönség elől. A 14. számú épületet két 14. század végi építmény, a bolsevikok által 1929-ben és 1930-ban lerombolt zárda és a Csudov-kolostor helyén építették fel 1932-ben.

"A lebontásnak nemcsak funkcionális, de politikai oka is volt" - mondta Julija Ratomszkaja történész. A szovjet ateista kormányzat, amely az első időben még vállalta, hogy helyreállítja az 1917-es harcokban megrongált épületeket, számos templomot bontott le országszerte. A restaurátoroknak még a Csudov-kolostor 16. századi freskóit sem sikerült megmenteniük, amelyeket a lerombolt épület romjai alá ástak el.

Vlagyimir Putyin eredeti elképzelése az volt, hogy a parlament épületének lebontása után eredeti formájában helyreállíttatja a zárdát és a kolostort. A szakértők azonban nem támogatják ezt az ötletet. "Ezek a köveknek történelmük van. A zárda és a kolostor hatalmas veszteség, de tévedés lenne azt hinni, hogy életnagyságú másolatokkal pótolhatók" - közölte Radomszkaja. "Ha egyszer már megtörtént a hiba, nem lehet meg nem történtté tenni".

A régészek viszont örömmel vették birtokba a területet, ahová az első moszkvaiak már a 12. században betelepültek. "Az eddig napvilágra került 2000 kincs között találtak egy cirill betűs feliratú követ, az eddigi legrégebbit Moszkvában. Találtak egy koromréteget is, amely feltehetően a 13. századból származik, amikor Batu kán tatárjai felgyújtották a várost" - közölte az igazgató. Vlagyimir Putyin augusztusban rendelte el régészeti múzeum megnyitását az ásatások helyszínén.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma