A halál árnyékának völgyében – különleges képek a krími háborúról
2017. július 7. 14:16
A francia-orosz diplomáciai csörteként induló, majd egyre inkább európai háborúvá terebélyesedő, az oroszországi reformhullámot elindító krími háború (1853-1856) volt az első olyan konfliktus, ahol már profi fotográfusok – köztük a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly vagy a most következő képek alkotója, a brit származású Roger Fenton – járták a csatatereket.
Korábban
Habár a krími háborút képeivel egyértelműen Roger Fenton dominálta, a művész csak egy fotográfus volt a sok közül. Szathmáry Papp Károlyon kívül a francia Charles Langlois, George Shaw Lefevre, Léon-Eugene Mehedin, Pierre Lassimonne, Jean-Baptiste Durand-Brager, a német Friedrich Martens és brit James Robertson is gazdagította felvételével a fotótörténetet, sőt, állítólag maga Tolsztoj is készített képeket Szevasztopol ostromáról.
Bankár apja és nagyapja hatására gazdasági tanulmányokat elvégző Roger Fenton Párizsban még festőként kereste a kenyerét, de egy a londoni Hyde Parkban rendezett fotókiállítás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Miután visszatért a francia fővárosba, az akkori forradalmi technikai újdonság, a sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás, a kalotípia (más néven talbotípia) módszerét kezdte kitanulni.
A kiadó Thomas Agnew (Thomas Agnew & Sons) oldalán Fenton 1855-ben kerekedett fel, hogy aztán a forróság, a bordatörések és a kolera dacára is elkészítse a krími háborúról szóló 350 képét. A fotós Albert herceg kérésére érkezett a forrongó térségbe azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbálja népszerűsíteni a britek körében addig népszerűtlen háborút, s képeivel ellensúlyozza a The Times által szított háborúellenes propagandát. Fenton ezért tudatosan nem fényképezett halottakat, sérülteket és megcsonkított embereket sem. Szathmáryhoz hasonlóan ő is hatalmas felszereléssel érkezett, egy borkereskedőtől vett kocsiból pedig kialakította a sötét szobát is.
A londoni kormány patronálta misszió nehézségeit egy segítő felbérelésével próbálta enyhíteni, de Feltont óriási felszerelése korlátozta munkájában, ráadásul a kor akkori technikai színvonala nem tette lehetővé a mozgó tárgyak lencsevégre kapását, hiszen az expozíciós idő legalább 3-4 perc volt. A fotográfus ezért rendszerint brit katonák tábori életét fotózta, továbbá rengeteg tájképet is készített.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap