A Habsburg, aki elvesztette Bécset

2015. szeptember 21. 15:08 MTI

Hatszáz éve, 1415. szeptember 21-én született Innsbruckban az osztrák örökös tartományokat egyesítő III. Frigyes Habsburg-házi német-római császár, Hunyadi Mátyás nagy ellenfele. III. Frigyes a háborúskodáson kívül arról is nevezetessé vált, hogy hasznos házasságokat ütött nyélbe családja és az európai hatalmasságok között, lerakva a Habsburgok világhatalmának alapjait. Az ő idejében kezdett terjedni a mondás: "Bella gerant alii, tu felix Austria nube", azaz "Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria, házasodj!"

III. Frigyes

II. Ernő stájer és karintiai herceg elsőszülött fia 1424-től hercegként, 1457-től főhercegként uralkodott birtokai fölött. Unokatestvére volt Albert német, cseh és magyar király, az első Habsburg a magyar trónon; az ő 1440-ben bekövetkezett halála után Frigyes lett a csecsemő V. (Utószülött) László magyar és cseh király gyámja, ezzel a Habsburg-dinasztia feje. A német rendek ugyanebben az évben Frigyest megválasztották német királlyá, s 1452-ben V. Miklós pápa császárrá is koronázta. (Ez volt az utolsó alkalom, hogy a császárt Rómában és a katolikus egyház feje által koronázták meg.) Frigyesnek nem sokkal később a magyar és cseh rendek nyomására szabadon kellett engednie az addig Alsó-Ausztriában fényes fogságban tartott V. Lászlót, de a magyar Szent Koronát magánál tartotta.

Frigyes 1445-ben titkos szerződést kötött IV. Jenő pápával, és seregével feloszlatta az egyházi reformok bevezetésével próbálkozó bázeli zsinatot. Az V. Miklós pápával 1448-ban megkötött bécsi konkordátummal a birodalomban is lemondott az egyházi reformokról, a pápa fontos jogokat kapott a birodalmi adóbeszedés és a püspökök kinevezése terén; ez a megállapodás 1806-ig szabályozta a Habsburgok és a Szentszék kapcsolatát.

Frigyes 1452-ben feleségül vette az akkor tizennyolc éves Portugáliai Eleonórát, akinek hozományával enyhíthette adósságait, megszilárdíthatta hatalmát. Hiába volt ekkor már német-római császár, a német fejedelmek hatalmi villongásait nem tudta megakadályozni, ezért a birodalmi politikától visszavonulva a Habsburg-ház és az osztrák örökös tartományok megerősítésén munkálkodott. Erzsébet magyar királyné még 1441-ben zálogosította el neki Sopront, 1445-ben újabb határ menti magyar várakat (köztük Kőszeget és Kismartont) foglalt el, melyeket az 1447. évi radkersburgi békében sikerült megtartania.

V. László 1457-ben bekövetkezett, korai halála után annak osztrák tartományai Frigyesre szálltak. Megpróbálkozott a cseh és a magyar trón megszerzésével is, de a cseh rendek Podjebrád Györgyöt, a magyarok pedig Hunyadi Mátyást választották királlyá 1458-ban. Frigyes ekkor szövetségre lépett a Mátyás uralmát ellenző magyar főurakkal, és 1459. február 17-én Németújvárott magyar királlyá választatta magát, Bécsújhelyen a Szent Koronát is a fejére helyezték.

Hunyadi Mátyás kiverte Frigyes seregeit az országból, háborúskodásuknak csak az 1463. július 19-én kötött bécsújhelyi béke vetett időlegesen véget. Ennek értelmében Frigyes 80 ezer arany forintért visszaadta a Szent Koronát, de kikötötte: ha Mátyás törvényes örökös, fiú utód nélkül hal meg, a magyar trónt Frigyes vagy fia, Miksa örökli.

Mátyás a Szent Korona visszaszerzésével legitimálta uralmát, Frigyes még támogatta is őt 1468-ban a cseh trón megszerzéséért indított háborújában. Az ellenségeskedés azonban hamarosan kiújult, mivel a magyar király átengedte Horvátországon a portyázó török csapatokat, amelyek az osztrák örökös tartományokat pusztították. Frigyes és Mátyás konfliktusa 1477-től fegyveres összetűzésekhez vezetett, majd Mátyás 1482-ben hadat üzent. 1485-ben elfoglalta Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet, így Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része magyar uralom alá került.

Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után Frigyes visszavette az elvesztett területeket, sőt Tirolt is megszerezte, egyesítve valamennyi osztrák örökös tartományt. A magyarokkal folytatott csatározásainak az 1491. november 7-én kötött pozsonyi béke vetett véget, melynek értelmében Frigyes II. Ulászló magyar király fiú utód nélküli halála esetén igényt nyert a magyar trónra. Az örökösödési szerződésre a Habsburg-ház később is hivatkozott, ha a magyar korona jussa szóba került.

III. Frigyes arról is nevezetessé vált, hogy hasznos házasságokat ütött nyélbe családja és az európai hatalmasságok között, lerakva a Habsburgok világhatalmának alapjait. Az ő idejében kezdett terjedni a mondás: "Bella gerant alii, tu felix Austria nube", azaz "Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria, házasodj!" Nagy sikere volt 1469-ben a bécsi püspökség megalapítása is, aminek elérésére elődei nem voltak képesek. Élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte, a hatalmat Miksa fiára bízta, ő maga pedig csillagjóslással, alkímiával és növénytannal foglalkozott. III. Frigyes életének 78. évében, 1493. augusztus 19-én halt meg Linzben, sírja a bécsi Szent István-székesegyházban található.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma