A gyepűtől az Őrségig – videó mutatja be, hogyan működött a középkori magyar határvédelem

Az őrök közösségei a legtöbb helyen beolvadtak a helyi nemesi vagy jobbágyi társadalomba, Vas megye délnyugati részén azonban mint királyi népek viszonylag sokáig megőrizték önállóságukat. A Zala és a Kerka folyók forrásvidékén élő királyi őröket és földjeiket csak a 14. század végén adományozta el Zsigmond király a viszonylag távoli Németújvár birokosainak, de bizonyos fokú különállást – már csak a távolság okán is – ezután is megőriztek. Az egykori őrök földjét mint az uradalom önálló kerületét ekkortól kezdték Őrségnek nevezni, s ezt a nevet használják napjainkban is, ha már egy kicsit kiterjesztettebb jelentésben is Vas megye délnyugati szegletére.

A Mit őriztek az őrök az Őrségben című rész az őrök és kései leszármazottaik újabb és újabb harcait mutatja be, melyeket az országért és saját – vélt vagy valós – jogaikért folytattak. Ez a folyamatos harc, ha úgy tetszik a harcos múlt az Őrség identitásának egyik fontos eleme: kezdetben őrizték az őrök az ország határát, aztán eladományozásuk idején próbálták megőrizni kiváltságos helyzetüket, később – amikor az Őrség is a török elleni végvárrendszer része lett – a pogánytól védték a kereszténységet, a reformáció és ellenreformáció idején pedig saját protestáns hitüket igyekeztek őrizni.  Ez a sok harc és méltánytalan sérelem fogalmazódik meg az őrségiek történelmi hagyományában a dicső múlt, az elvesztett kiváltságok és a remélt nemesi szabadság képében. A jobbágyfelszabadítással ugyan mindez elvesztette a gyakorlati jelentőségét, de bizonyos szempontból mégis mind a mai napig nagyban meghatározza az őrségi emberek gondolkodását.

Őriszentpéter Város Önkormányzata 2015-ben eredményesen szerepelt a Nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének és népszerűsítésének támogatására kiírt pályázaton és hajtotta végre az Őriszentpéter kincsei című, a helyi értékek felkutatására irányuló programját. A projekt folytatásaként 2016-ban a szlovéniai Hodos Községgel együttműködve történelmi tájegységünk, az Őrség kincseinek a feltárását valósította meg neves szakértők bevonásával. 

A projekt keretében az Őrség történetéről egy két részes animációs dokumentumfilm készült, a szakértői munkák eredményeit pedig két hosszabb lélegzetvételű tanulmány mutatta be, amely ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen elképesztő értékgazdagság található hozzánk karnyújtásnyi közelségben. A filmek célja a tájegység történelmi gyökereinek bemutatása, és természetesen ezáltal a – többnyire természeti értékeiről és népi építészeti emlékeiről ismert –  vidék imázsának építése.

A Digitális Legendárium által készített két kisfilm nagyban segítheti, hogy a kívülállók igazán megértsék ennek az egyedi történelmi tájegységnek a lényegét, de bizonyára hozzájárulhat ahhoz is, hogy az őrségiek megőrizzék évszázadok alatt kialakult önazonosságukat. A filmeket először a projektzáró konferencián mutatták be térségi szereplőknek, a nagyközönség előtt pedig az Őrség második legnagyobb rendezvényén, az Őrségi Tökfesztiválon debütált 2016 szeptemberében. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében