„A gondolkodó engedelmesség” – miért tagadhatja meg egy német katona a parancsot?

2017. november 8. 13:09

A katonai parancsmegtagadás világszerte az egyik legsúlyosabb bűncselekménynek minősül. A legtöbb országban egy katonának erre csak akkor van lehetősége, ha törvénytelen utasítást kap. Németországban azonban a Bundeswehr katonái mindenkinél nagyobb szabadságot élveznek abban, hogy mely parancsokat teljesítik. A „gondolkodó engedelmesség” elvének kialakulásáig azonban hosszú és véres út vezetett.

Bundeswehr katonák 1966-ban
Bundeswehr katonák 1966-ban

Az Egyesült Államok törvényei szerint egy katona csak abban az esetben tagadhatja meg egy felettesétől kapott parancs teljesítését, amennyiben az egyértelműen törvénytelen cselekedetre szólít fel. Ezzel szemben a német katonaság, a Bundeswehr szabályzata szerint egyetlen parancs sem kötelező érvényű, amennyiben az „a szolgálat szempontjából hasztalan” vagy az emberi méltóságát sérti az utasított katonának – vagy akár célpontnak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy német katona akár egy éles harci szituáció kellős közepén is megtagadhatja a parancs teljesítését, bármilyen magas rangú személytől érkezik is az.

Ez azonban korántsem volt mindig így. A német katonák kiképzésének és a hadsereg igazgatásának egy legfontosabb alapelve évszázadokon keresztül a feltétel nélküli engedelmesség megkövetelése volt. Ez a norma élt már a német egység 19. századi megteremtését megelőzően fennálló kisebb német államokban, majd még erősebben az 1871-ben megalakult Német Császárság fegyveres alakulatainál.

Az első világháború évei alatt Németország 48 katonát végzett ki fegyelemsértésért és a kiképzési módszereiket a legbrutálisabbnak tartották egész Európában. Nem meglepő hát, hogy a háború után az antanthatalmak éppen a szigorú német katonai hierarchiában nevezték meg a háború kitörésének egyik legfőbb okát. A versailles-i békeszerződésben ezért mindent elkövettek a német hadigépezet hosszú távú működésképtelenné tétele érdekében. A katonák számát legfeljebb 100 ezerben határozták meg, korlátozták a német hadsereg által birtokolható fegyvernemeket, valamint bezárták a tisztképző iskolákat.

Mindez természetesen már a kezdetektől fogva elfogadhatatlan volt a német politikai és katonai vezetés számára, ezért már nem sokkal a békeszerződés megkötését követően Hans von Seeckt tábornok irányításával titokban megindult a német hadsereg újjászervezése. A világháború nagy vesztese a korszak másik nemzetközileg ugyancsak erősen elszigetelt állama, a Szovjetunió felé fordult. A német gyárak telepeket állítottak fel orosz területeken, ahol nekikezdhettek a békeszerződésben tiltott fegyverek gyártásának, míg a német és szovjet katonák rendszeresen gyakorlatoztak együtt.

Hans von Seectk menetelő katonákat tekint meg 1936-ban

Amikor Adolf Hitler 1933-ban hatalomra jutott az ország régi dicsősége helyreállításának ígéretével, a közvélemény már teljes mértékben készen állt erre. Az 1920-as évek titkos manőverei után, Hitler kormánya már teljesen nyíltan semmibe vette a Versailles által előírt korlátozásokat és a rohamos tempóban zajló német haderőfejlesztés egyre inkább nyíltan történt. Ennek egyik mérföldköve volt, amikor 1934-ben megváltoztatták a katonai eskü szövegét. Ekkortól ugyanis már minden német katona személyesen Hitlernek fogadott „feltétel nélküli engedelmességet.”

Ezt a fogadalmat pedig minden korábbinál szigorúbban is értelmezték. A második világháború alatt 15 ezer német katonát végeztek ki csak dezertálásért, a különféle fegyelemsértések miatt halálra ítéltek száma pedig elérte az 50 ezret is. Ismeretlen a száma továbbá azoknak a katonáknak, akiket mindenféle hivatalos eljárás nélkül öltek meg társaik vagy feljebbvalóik közvetlenül azután, hogy megtagadták a parancsot.

A náci vereséget követően a szövetséges hatalmak vették át Németország irányítását és a teljes katonaságot leszerelték. Egy teljes évtizednek kellett eltelnie, mire a Wermacht megszűnése után megszületett egy új német haderő. Az 1955-ben megszervezett Bundeswehr azonban számos tekintetben szakított „elődszervezeteivel.” A német törvények a katonaság bevetését kizárólag védelmi feladatok ellátása esetén engedélyezik – igaz, különféle humanitárius célzatú, illetve koalíciós NATO-bevetésekben már vettek részt német katonák.

Német katonák Párizsban

A korábbi vak engedelmesség megkövetelése helyébe az úgynevezett „Innere Führung” lépett, amely minden katona esetében a katonai tapasztalatot és a belső lelkiismeretet helyezi a parancskövetés legfőbb mércéjévé. Ennek eredményeképpen német katonák mindenféle következmény nélkül megtagadhatják a különféle harci feladatokat és utasításokat, amint azt német bírságok már számos alkalommal meg is erősítették. Ez a felfogás már annyira alapvetővé vált, hogy 2007-ben a német kormány egy állásfoglalása szerint nem is létezhet feltétel nélküli lojalitás a feljebbvalók felé, és minden katona egy „gondolkodó engedelmesség” alapján köteles teljesíteni szolgálatát. Az állásfoglalás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pusztán azért nem lehet megtagadni egy parancs teljesítését, mert parancsot kiadó tiszt és a parancsot kapó katona személyes nézetei különböznek.

A német hadtörténelemben szimbolikus szerepet tölt be a berlini Bendlerblock épülete, ahol a Hitler elleni 1944-es merényletetet megkísérlő katonatiszteket végezték ki. A parancsmegtagadás eme jelképes helyszínén ma múzeum működik és minden évben itt teszik le katonai esküjüket a Bundeswehr újoncai.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Német katonák PárizsbanHans von Seectk menetelő katonákat tekint meg 1936-ban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma