A felvágott has rejtélye – 14. századi királyné lehetett a császármetszés első túlélője

2016. november 28. 15:04

Sokan úgy tartják, a császármetszés története Julius Caesar születésére vezethető vissza, miután a későbbi politikus-hadvezérnek ilyen módon adott életet édesanyja, Aurelia Cotta. Ez azonban nem több legendánál, amely az ókori források középkori félreértelmezéséből fakad. 

Császármetszés

A disznóherélő felesége

Idősebb Plinius Természetrajz (Naturalis historia) című munkája VII. fejezetében írja, hogy a Julius család azon ága, amelyből a triumvir is származott, azért kapta a Caesar gúnynevet, mivel első képviselőjét „kivágták” az anyja méhéből (a latin „caedo” szó kivágni jelentéssel bír) – olvasható a The History Blogon. Más szóval, a Caesarokat nevezték el a művelet után, és nem fordítva. Ráadásul Aurelia még évekig élt fia születése után, annak ellenére, hogy a császármetszést csak haldokló vagy halott nőkön alkalmazták, mivel a korban lehetetlennek tartották, hogy valaki túléljen egy hasi műtétet.  

Caesar halála után mg nagyon hosszú ideig gyakorlatilag lehetetlen volt hasonló operációt végrehajtani, mivel érzéstelenítés nélkül egy hasi műtet komoly traumás sokkot idézett volna elő. Ha nem ölte volna meg a pácienst azonnal, a vérveszteség már halálosnak bizonyult volna. Ha pedig valamilyen csoda folytán az anya még ezt is túlélte volna, egy fertőzés bizonyosan végzett volna vele. Csak a 19. század második felében jutott el odáig az orvostudomány, hogy a fertőzésveszély csökkentésével, érzéstelenítő eljárások bevezetésével, valamint a sokk csökkentésére szánt kloroform használatával a császármetszést már jó eséllyel túl lehetett élni.

Fennmaradt azonban néhány feljegyzés, amely azt bizonyítja, hogy elvétve még ezelőtt is előfordultak esetek, amelyek arról tanúskodnak, hogy az anya túlélte a műtétet. Az első 1500-ra datálható, és egy 1581-es szülészeti monográfiában, Francois Rousset párizsi orvos művében, a L’hysterotomotokie ou enfantement césarienben bukkant fel. Az anya egy svájci disznóherélő, a Turgauból származó Jacob Nufer felesége volt. Miután a kismama és a magzat is életveszélyben volt, a férfi beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, arra kérve az elöljárókat, engedélyezzék, hogy megműthesse feleségét, mivel egyetlen környékbeli sebész sem merte vállalni a kockázatot. Az apának végül egy bába segítségével sikerült a hasi műtét, és az anya még további négy gyermeknek adott éltet. Bár vannak olyan feljegyzések, amelyek alátámasztják a történetet, olyan nincs, amely a méh felvágásáról tanúskodik, ezért több kutató úgy gondolja, valójában laporatómiáról, vagyis hasmetszésről, és nem császármetszésről volt szó.

Dr. Antonin Parizek, a prágai Károly Egyetem orvostörténésze állítása szerint rábukkant egy ennél régebbi sikeres császármetszésre. Bourbon Beatrix cseh királyné, I. (Vak) János felesége 1337-ben Prágában adott életet fiának, Vencelnek. Beatrice nagyon fiatal, mindössze 14 éves volt, amikor hozzáment a megözvegyült királyhoz, nyilvánvalóan nem szerelemből. Nem igazán volt kedve csehül vagy akár németül tanulni, és csak Valois Blankával, mostohafia, a későbbi IV. Károly német-római császár feleségével tudott szót érteni.

Magazin 

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma