A fehér uralom fenntartása miatt szakadt el Rhodézia Nagy-Britanniától

2015. november 11. 15:33 MTI

Ötven éve, 1965. november 11-én deklarálta az apartheid politikát folytató rhodéziai kormány az ország elszakadását Nagy-Britanniától, miután London azt javasolta, fokozatosan adja át a hatalmat a fekete többség képviselőinek. A Brit Koronát ezt megelőzően csak az amerikai gyarmatok hagyták el hasonló módon 1776-ban.

Ian Smith
Ian Smith

A Limpopo és a Zambézi folyók közt elterülő, rendkívül gazdag, a matabele törzs lakta vidéket 1889-ben nyilvánította érdekszférájává Nagy-Britannia. A következő években hódította meg a területet a Cecil Rhodes üzletember vezette Brit Dél-Afrikai Társaság, az új gyarmatot megalapítójáról nevezték el Rhodéziának. Dél-Rhodéziát három évtizeden át lényegében a Társaság vezette, amely csak 1923-ban mondott le - búsás kárpótlás fejében - előjogairól. A brit kormány ezután a területet egyesíteni akarta Dél-Afrikával, de az itt élő fehér telepesek elutasították a kezdeményezést. Dél-Rhodézia végül széles körű önkormányzattal rendelkező gyarmat lett, bár hivatalosan nem kapta meg a domíniumi státust. Az alkotmány és a választási rendszer elvben nem volt diszkriminatív, de - mivel a szavazati jogot vagyoni cenzushoz kötötték - a politikai és gazdasági életet a lakosság öt százalékát kitevő fehérek uralták. Kormányzásuk alatt Dél-Rhodézia gazdaságilag felvirágzott, de a feszültség egyre nőtt, mert semmibe vették a többségi fekete lakosság érdekeit.

A domíniumi státusra törekvő kormány 1953-ban föderációt hozott létre a közvetlenül Londonból irányított Észak-Rhodéziával (a mai Zambiával) és Nyaszafölddel (a mai Malawival). A "felbonthatatlan" unió alig tíz évig tartott: London nem adta meg a domíniumi státust az új államalakulatnak, és - mivel úgy ítélte meg, hogy a gyarmati rendszer a továbbiakban sem geopolitikailag, sem etnikailag nem tartható fenn - arra ösztönözte a salisburyi kormányt, hogy vonja be a hatalomba a többségi fekete lakosság képviselőit. A fehér kisebbség erről hallani sem akart, és 1961-ben a függetlenséget megelőlegező alkotmányt fogadott el, amely csak a parlamenti helyek negyedét tartotta fenn a feketéknek.

A következő évben az államszövetség másik két részén a fekete lakosságot képviselő pártok győztek a választásokon, és Nagy-Britannia elismerte ezen államok jogát a függetlenségre. A föderáció 1963. december 31-ével megszűnt, ekkorra Dél-Rhodéziában már a nyíltan függetlenségpárti, a fehér uralom fenntartását célul tűző pártok kerültek hatalomra. Miután a britek tudtukra adták: a függetlenséget csak akkor ismerik el, ha a többségben lévő afrikaiakat is bevonják a hatalomba, Ian Smith miniszterelnök úgy döntött, egyoldalúan cselekszik.

Az 1965. november 11-én közzétett proklamáció külsőségeiben az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatra emlékeztetett, de - azzal ellentétben - a fehér lakosság kizárólagos uralmát nyilvánította ki. Az aktust kísérő beszédében Smith közölte, hogy nem adják meg magukat a "kommunizmusnak", harcolni fognak az igazságért, a civilizációért és a kereszténységért. A rhodéziai kormány ezzel lényegében fellázadt a Brit Korona ellen, amire 1776, az amerikai gyarmatok függetlenségének kikiáltása óta nem volt példa. Háborúra ugyan nem került sor, de a nemzetközi közösség nem ismerte el Rhodéziát, az ENSZ szankciókat rendelt el ellene, a brit kormánnyal pedig évekig folytak a "tárgyalások a tárgyalásokról". A hetvenes évek elejétől gerillaháború bontakozott ki az országban, amelyben két fekete felszabadítási szervezet, a Robert Mugabe vezette a ZANU és a Joshua Nkomo irányította ZAPU szállt szembe a fehér uralommal. A harcoknak mintegy 40 ezer ember vált áldozatává.

Smith késleltette az elkerülhetetlen véget. 1978-ban a mérsékelt fekete vezetőkkel megpróbált tető alá hozni egy "belső megoldást", Rhodézia-Zimbabwe - kiegyezési kísérlet nyomán született - új kormányát azonban továbbra sem ismerte el a nemzetközi közösség, és a felszabadító harc is folytatódott. A végső kiegyezés 1979 végén született meg: a szankciókat feloldották, és az 1980 elején rendezett választásokon már a feketék is voksolhattak. A győzelmet meggyőző többséggel Robert Mugabe pártja szerezte meg, és 1980. április 17-én megszületett Afrika ötvenedik független állama, a Zimbabwei Köztársaság. Smith ezután Mugabe parlamenti ellenzékeként dolgozott, amíg a fehér kisebbségnek fenntartott parlamenti helyeket 1987-ben el nem törölték.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma