A cseh államfők festménygyűjteményéből nyílt kiállítás Prágában
2018. szeptember 13. 10:51 MTI
Huszadik századi cseh államfők által összegyűjtött festményekből nyílt kedden kiállítás a Prágai Várban.
Korábban
A több mint 130 alkotást bemutató és nagy érdeklődésre számot tartó tárlat december közepéig lesz látható a Hradzsin egykori Császári lovardájában.
Az egyedi gyűjtemény első darabjait 1920-ban szerezte be Tomáš Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke. Masaryk ugyanis 1920 tavaszán 70. születésnapjára több millió koronát kapott támogatóitól. Ebből jött létre a Masaryk Nemzeti Alap, amelynek kamatait az elnök döntése szerint kulturális és művészeti célokra kellett felhasználni. Masaryk elnöksége idején (1918-1935) elsősorban 19. század végi és 20. század eleji, hagyományos stílusú alkotásokat részesítette előnyben, míg utóda, Edvard Beneš (1935-1938 és 1945-1948) inkább a korabeli modern alkotók műveit kedvelte.
Emil Hácha - aki a 2. világháború idején volt a Cseh-Morva Protektorátus elnöke - viszont olyan alkotásokat keresett, amelyek nem sértették a korabeli náci megszállók ízlését. Klement Gottwald, az 1948 februári rendszerváltás után hatalomra került első "népi demokratikus" államfő (1948-1953) a nemzeti ihletésű alkotásokat kedvelte. A Masaryk Nemzeti Alap működése a múlt század ötvenes éveinek első felében megszűnt.
A prágai tárlaton több Josef Mánes-, Mikoláš Aleš- és Antonín Slavíček-alkotás is megtekinthető. Szakértők szerint Josef Vojtěch Hellich alkotása a kiállítás legértékesebb darabja, a festményen Božena Němcová cseh írónő látható. Ez a portré állítólag Masaryk dolgozószobáját díszítette.
A festménykiállítást a Hradzsin díszes történelmi bútordarabjai egészítik ki. A bútorokat a szlovén Jože Plečnik tervezte, aki Masaryk idejében a Prágai Vár főépítésze volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 15:05
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap