A Casablanca Oscar-díjas rendezője készítette IV. Károly koronázási filmjét

2016. december 19. 16:29 MTI

IV. Károly tragikus hős volt, aki olyan helyzetben kereste a béke útjait, amikor a szövetségesei győzelme legalább akkora veszélyt jelentett volna a Monarchia népei számára, mint az antant sikere - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az utolsó magyar király száz évvel ezelőtti koronázását megidéző kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban.

IV. Károly 100 évvel ezelőtti megkoronázása

Az utolsó magyar király egyike volt azon keveseknek, akik tudták, a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást. Nem lett béke, a világháborús vesztesek mellett pedig csak pillanatnyi győztesek lettek, akik megpróbálták megalázni és kifosztani ellenfeleiket - fűzte hozzá, kiemelve: a lövészárkok poklában életre kelt és kiszabadult totális eszmék, a nemzeti és nemzetközi szocializmus diktatúrái alapvetően változtatták meg Európa kulturális és morális képét.

Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a koronázás a hagyomány és a modernitás találkozásának egy olyan pillanata volt, amikor a világháború, a birodalom és Magyarország jövője sem dőlt még el. Három évvel később az ország romokban hevert és nyomorúságban tengődött. Hozzátette: Károlyt és családját elfeledte Magyarország. A Horthy-korszak elején a trianoni sokk és a békeszerződés követelményeinek következtében, az orosz megszállás évtizedei alatt pedig ideológiai szempontok miatt. "IV. Károly, az utolsó király továbbra sem része történeti emlékezetünknek. Ezért alkottuk meg ezt a kiállítást" - fogalmazott Varga Benedek. Habsburg György az eseményen felidézte: nagyapja, IV. Károly katona volt, tudta mit jelent a háború, ezért is akart véget vetni a vérontásnak. Kevés ideje volt felkészülni az uralkodásra, alig 27 évesen lépett elő trónörökössé, két évvel később pedig trónra kellett lépnie.

Egy kis ízelítő az eskütételről

Az Utolsó felvonás című tárlat Ferenc József halálától követi nyomon a koronázási ceremónia előzményeit, kitérve a trónöröklés kérdésére, valamint a háborús helyzetre is, amelyet jellegzetes frontemlékek és fegyverek elevenítenek fel. A tárgyak közül Baják László, a kiállítás egyik rendezője a tárlat sajtóbejárásán egy ugyanolyan típusú, a szerb katonatisztek számára gyártott belga revolvert emelt ki, amilyennel Gravilo Princip agyonlőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban.

A koronázási ceremóniával, valamint az eseményhez fűződő sok évszázados hagyományokkal és gazdag szimbolikával külön terem foglalkozik, ahol a száz évvel ezelőtti díszletet, a Mátyás-templom gótikus belsejét a Heonlab által tervezett installációs elemek idézik meg. A számos díszöltözet, fotó és dísztárgy mellett látható a koronázási jelvények tárolására használt vasláda is, amely a 17. század elejétől egészen 1938-ig őrizte a koronát, a jogart és az országalmát. A trónszékek mellett szintén megtekinthető Mátyás király trónkárpitja, amely IV. Károly és felesége, Zita mögött borította a templom falát.

Háború szele minden égtáj felől

Gödölle Mátyás kurátor kiemelte: hiába az esemény pompája, az utolsó magyar király megkoronázására mélyen rányomta a bélyegét a világháborús helyzet. Alig egy hónap volt a ceremónia előkészítésére, a felhasznált drapéria egy részét rekvirálni kellett, a díszlet felépítésében pedig orosz hadifoglyok is részt vettek. Az előkészületeket az Operaház intendánsa, Bánffy Miklós gróf irányította a korszak legkiválóbb művészeinek támogatásával - fűzte hozzá Gödölle Mátyás, aki felhívta a figyelmet Bánffy Miklós látványterveire is, amelyek szintén helyet kaptak a teremben.

A koronázási domb - a szokás szerint az új király ide felvágtatva a négy égtáj felé sújtott kardjával, ezzel jelezve, hogy minden külső fenyegetéstől megvédi országát - felépítéséhez minden magyar törvényhatóság öt kilogramm földet küldött. "Már a kortársak is megjegyezték, hogy akármerre suhintott a király, minden irányban háború dúlt" - mondta el Tomsics Emőke kurátor, aki hozzátette azt is: több vármegye kifejezetten "Habsburg-ellenes" történelmi helyszínről gyűjtötte össze az ide szánt földet, Arad vármegye például az aradi vértanúk kivégzésének helyszínéről.

A 1916. december 30-i ceremónia az első olyan magyar történelmi esemény volt, amelyről gazdag, addig páratlan hosszúságú filmes dokumentáció készült. A koronázási film rendezője a később a Casablancával 1942-ben Oscar-díjat nyert Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt - hangsúlyozta Tomsics Emőke. A koronázási film egyórás kritikai - újravágott, a valóságos tempóra visszalassított és feliratozott - változata a harmadik teremben tekinthető meg. Tomsics Emőke úgy fogalmazott: a filmmel a feudális Magyarország búcsúzik el a magyar történelemtől.

A március 19-ig látogatható tárlat utolsó termében a koronázás kortárs kultuszának emlékeit - díszjelvényeket, képeslapokat és emléktárgyakat - tekintheti át a látogató, majd a koronázás résztvevőinek - például a koronázás utolsó szemtanúja, a ceremónia idején négy éves Habsburg Ottó - későbbi sorsával is megismerkedhet.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma