A bitófa árnyékából jutott el a császárnéi székig Joséphine

2016. június 23. 08:34 MTI

Kétszázötvenhárom éve, 1763. június 23-án született Joséphine császárné, Bonaparte Napóleon első felesége. Napóleon Joséphine iránt érzett vonzalma válásuk után sem szűnt meg teljesen, gyakran meglátogatta, tanácsát kérte, ajándékokkal halmozta el, hosszú leveleket írt neki. 

Joséphine császárné

Joséphine Tascher de la Pagerie, egy elszegényedett arisztokrata tengerésztiszt legidősebb leánya Martinique szigetén született. A feltűnően szép lány tizenöt évesen került Franciaországba, s egy évvel később már férjhez is ment Alexandre de Beauharnais-hez, a rajnai hadsereg tábornokához, akitől egy fia és egy lánya született. Férjét, akivel nem sokat élt együtt, 1794-ben a jakobinusok kivégezték, és maga Joséphine is börtönbe került, a halálos ítélet rémével a feje fölött. A terrornak véget vető 1794. július 27-i thermidori puccs után kiszabadult, és a párizsi társadalmi élet ismert személyisége lett. Szabados, bohém életet élt, számos szeretőjének egyike lett Paul Barras is, az országot irányító Direktórium legbefolyásosabb tagja, az ő révén ismerkedett meg a fiatal Napóleonnal.

Joséphine ekkoriban harminchárom éves volt, hat évvel idősebb Bonaparténál, aki a korkülönbség ellenére is beleszeretett a vonzó és szellemes asszonyba. Rövidesen a kezét is megkérte, az anyagi gondokkal küszködő, két gyermeket nevelő Joséphine pedig - némi számítástól sem mentesen - igent mondott a fényes karrier előtt álló katonatisztnek. A polgári házasságot 1796. március 9-én kötötték meg, az okmányon Joséphine négy évet tagadott le, a lovagias Bonaparte pedig másfél évvel vallotta magát idősebbnek.

A mézeshetek után az itáliai hadjárat parancsnokának kinevezett Napóleon magára hagyta a feleségét, aki cseppet sem bánkódott: folytatta régi életmódját, flörtölt, váltogatta szeretőit, jelen volt minden társadalmi eseményen. Malmaisonban pazar kastélyt építtetett, fényűző berendezéssel. Egyvalami zavarta csak: férje levelei, amelyek szinte naponta érkeztek, s mindegyiknek egy volt a refrénje: "Mivel foglalja el egész napját, madame?"

A felszarvazott férj persze hamarosan rájött, mivel tölti idejét felesége, s annyira feldühödött, hogy a válást fontolgatta, erről csak Joséphine gyermekeinek könyörgésére tett le. Az asszony ezután gondosan vigyázott arra, hogy viselkedésével ne okozzon újabb botrányt, különösen, hogy már okot is adott az elégedetlenségre: nem tudott gyermeket szülni, pedig a dinasztia-alapítási terveket dédelgető Napóleon nagyon vágyott egy fiúra.

Bonaparte 1804-ben Franciaország császárává koronázta magát, s a koronát felhelyezte Joséphine fejére is. Szinte percekkel a koronázás előtt - a szertartáson személyesen jelenlevő VII. Pius pápa diszpenzációjával, tanúk nélkül és Joséphine szobájában - megkötötték az egyházi házasságot. Az újdonsült császárné most már szilárdnak érezte helyzetét, hiszen Hortense nevű leánya a császár egyik öccsének felesége volt, Eugene fia pedig a bajor királyi családba nősült. Újrakezdte hát régi életét, szórta a pénzt és fürdőkúrákat vett, hogy visszanyerje termékenységét, az utód azonban nem született meg.

Bonaparte elunta a várakozást és politikai megfontolásokból új feleség után nézett, akit I. Ferenc osztrák császár leánya, Mária Lujza személyében talált meg. A válásba Joséphine csak hosszas ellenkezés után egyezett bele, a házasságot Napóleon 1809. december 16-án azzal az indoklással nyilváníttatta semmissé, hogy az esketésen nem volt jelen plébános.

Napóleon bőkezűen gondoskodott volt feleségéről: Joséphine megmaradt örökös császárnénak, ajándékba megkapta Malmaisont, rendezték összes adósságát és évi hárommillió frank apanázs is megillette. Malmaisonba költözött, ahol kertészkedett, fényűző mulatságokat rendezett, a császár pedig egészen 1814-es első lemondásáig állta a számlákat. Amikor a koalíció seregei bevonultak Párizsba, az asszony pártfogót keresve I. Sándor orosz cárhoz fordult, aki sikerült is levennie lábáról. Naponta látta vendégül az uralkodót Malmaisonban, 1814. május 24-én is ők nyitották meg a bált, majd hosszan sétáltak a hűvös parkban. A séta során Joséphine megfázott, tüdőgyulladást kapott és május 29-én meghalt.

Napóleon Joséphine iránt érzett vonzalma válásuk után sem szűnt meg teljesen, gyakran meglátogatta, tanácsát kérte, ajándékokkal halmozta el, hosszú leveleket írt neki. Ha a legendának hinni lehet, halálos ágyán utolsó szavai ezek voltak: "Franciaország, hadsereg, Joséphine".

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma