A barlang természetes állapota lehet szükséges Lascaux őskori festményeinek megóvásához
2017. október 19. 13:05 MTI
A lascaux-i őskori barlangfestmények túl sokat szenvedtek az emberi beavatkozás miatt: vissza kell adni a természetnek a jogait a híres őstörténeti helyszín körül – vélik francia tudósok.
Korábban
A délnyugat-franciaországi Dordogne-Périgord megyében található barlangot 1963-ban bezárták a nagyközönség előtt a túlzottan sok látogató miatt, de azóta is többször „megbetegedett”. A legutóbbi riadalom a 2000-es évek közepén volt, amikor a barlang falain fekete foltok jelentek meg. A viták és az UNESCO aggodalmai hatására Frédéric Mitterrand akkori kulturális miniszter Yves Coppens paleoantropológus segítségét kérte. A College de France tiszteletbeli professzora, a Lucy névre keresztelt Australopithecus társfelfeldezője francia és külföldi szakértőkből 2010-ben megalakított egy független nemzetközi tudományos tanácsot. Azóta hét év telt el munkálatokkal és kutatásokkal, és a küldetés a végéhez közeledik.
„A barlang él, tehát érzékeny, de volt hét nyugalmas éve” – vélte Yves Coppens a párizsi UNESCO-székházban szerdán véget ért tudományos konferencián tartott beszédében. Az 1979 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő, barlangrajzairól híres Lascaux napjainkban „jó általános állgamegőrzési állapotban van. A hajó, az apszis és az átjáró boltíveit villámgyorsan beszennyező fekete foltok jelenléte stabilizálódott” – tette hozzá a barlang megóvásáért felelős Muriel Mauriac. A barlang egyensúlya azonban ingatag a szakértők szerint. 2013 óta nedvességfoltok terjednek a barlangban, a jelenség oka egyelőre ismeretlen. A szikla repedésein ásványi és szerves eredetű féregszerű kinövések jelentek meg.
2008-ban teljesen kitiltották a barlangból a korábban használt vegyszereket, így a formalint, a gombaölő és moha elleni szereket, ehelyett kézzel kaparják le a fekete foltokat és a mészkőüledéket. Csak a barlang nem festett részeit tisztítják kaparással, de ez is elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a szennyeződések. „Egyes festett részeken, amelyeket nem kezeltünk, a fekete foltok csökkentek, majd teljesen eltűntek” – magyarázta Muriel Mauriac. 2010 óta a barlangot gondosan megtisztították az évtizedek alatt összegyűlt összes elavult berendezéstől. Eltávolították a régi transzformátorokat, fényszórókat, a hajdani látogatások emlékeit és a régi elektromos készülékeket. Egyes kutatások alapján a tudományos tanács 2015-ben leállíttatta a klíma- és légelszívó rendszert is.
„A cél az volt, hogy lassanként visszatérjünk a barlang természetes működéséhez” – hangoztatta Mauriac. A helyszín tulajdonosa, a francia állam igyekszik felvásárolni a környékbeli telkeket a Lascaux-domb jobb karbantartása érdekében. Az egyik cél a területet borító növényzet megnövelése minden fára kiterjedő felügyelet mellett. A barlanghoz vezető utat lezárták a forgalom előtt, az egyik parkoló helyére növényeket ültetnek. „Évtizedes újdonságnak számít, hogy egy denevér tavaly télen ellátogatott a barlangba, ez annak a jele lehet, hogy a barlang lassan magához tér és visszanyeri az egyensúlyát” – hangsúlyozta Muriel Mauriac.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Az 56-os forradalom egy angol szemével – könyvbemutató a Nemzeti Múzeumban
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap