26 ezer éves emberi maradványok kerültek elő Japánban
2016. július 6. 11:52 MTI
Egy Délkelet-Ázsiából Japánba vezető migrációs útvonalra utalnak azok az Okinava prefektúrában feltárt emberi maradványok, amelyek a szigetországban talált legrégebbi őskőkori leletek közé tartoznak.
Korábban
A szakemberek legutóbb négy, viszonylag jó állapotban lévő koponyára bukkantak a lelőhelyen. A tokiói Nemzeti Természeti és Tudományos Múzeum kutatói digitális technológiával készülnek rekonstruálni az ősemberek arcát a koponyájuk alapján - olvasható az Aszahi Simbun című japán napilap internetes oldalán. A szakemberek szerint az Isigaki szigetén lévő Siraho Saonetabaru barlang területén talált emberi maradványok az eddigi legátfogóbb pillanatfelvételt nyújtják a több mint 20 ezer évvel ezelőtti "őskőkori Japánról". A munkálatokban az Okinava prefektúrabeli Régészeti Központ munkatársai is részt vesznek.
A tucatnyi emberi maradvány között egy komplett csontvázat is találtak, ami azt sugallja, hogy a barlang - amely ma már az Isigaki repülőtéri komplexum része -, egykor temetkezési hely volt. A területen se kőeszközöket, se a mindennapi életre utaló egyéb tárgyakat nem találtak. A radiokarbonos kormeghatározás egyik eredménye azt sugallja, hogy a maradványok 26 ezer évesek, ami azt jelenti, hogy a Japánban feltárt legrégebbi őskőkori leletek közé tartoznak.
A csontok DNS-elemzése olyan genetikai sajátosságokat mutatott ki, amelyek gyakoriak a Japántól délre eső területeken. Ezek az eredmények és a digitális arcrekonstrukció segíthet a kutatóknak feltérképezni az egyik útvonalat, amelyen keresztül az ember eljuthatott a japán szigetvilágba. "Ez egy értékes eredmény, amely magában rejti annak a lehetőségét, hogy az egyik útvonal, amelyen az ember eljutott Délkelet-Ázsiából Japánba, keresztülhaladt Isigaki szigetén" - mondta Nakaza Hiszajosi, az okinavai központ munkatársa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.