Kidudorodott az ér az egyiptomi múmia koponyáján

A szakértők előzetes becslései szerint a mumifikált ember kétezer évvel ezelőtt, valamikor i. e. 550-150 között élt. "Ez a legidősebb ismert mumifikálódott érlenyomat" - mondta Albert Isidro a LiveScience-nek. A múmiát 50 másik mellett még 2010-ben fedezték fel az ókori Nehenben (a mai Kóm al-Ahmarban), a város déli részén feltárt nekropoliszban. Hogy mi okozta a mai is jól látható, a kutató szavaival élve "tökéletes anatómiai részletek" fennmaradását, még kutatják, ám valószínűleg a mumifikálási folyamat során használhattak valamilyen nem megszokott tartósítószert, amelyet a koponyacsont belsejére vittek fel.

A kutatók szerint a lenyomatok a központi idegrendszer (agy) külső védelmi burkának, vagyis az agyhártyának a vérerei. "Ez egy igazán figyelemreméltó és érdekes eset" - kommentálták a felfedezést a szakértők a Cortex című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A W19 katalógusszámú múmia konzerválására a szakértők szerint első ránézésre a szokásos anyagokat használták, s viszkózus olajba áztatott vászonnal vonták be. Úgy vélik, a koponya külső részén található érlenyomatok nagy mennyiségű tartósítószer jelenlétére utalnak. A "kidudorodás" valószínűleg a középső agyhártyai verőér (arteria meningea media) lenyomata lehet.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az elhunyt tényleges agyhártyájának egy része még mindig jelen van a "tartósítószer-koktél" legkülső rétegében, magyarázta Isidro. Hogy kiderítsék a választ, először dehidratálják a szöveteket, majd mikroszkopikus vizsgálatoknak vetik alá a sejteket.

A ma már jól ismert mumifikálás során eltávolították az elhunyt agyát - általában az orron keresztül egy drótszerű, kampós eszközzel. Ezt követően kitisztították a koponyát, majd megtöltötték különböző konzerváló anyagokkal, amelyek között a kutatók kátrányt is találtak. Az eljárás után viszonylag kevés esély volt, hogy bármilyen agyi szövet érintetlen maradjon a koponyában, fejtette ki Isidro. Az elhunyt maradványain tehát valamilyen szokatlan dolog történhetett a mumifikálás során, elképzelhető, hogy a balzsamozók hibáztak.

A kutatók még csak találgatni tudnak a különös jelenség okairól: az egyik lehetőség, hogy a hiba folytán a hőmérséklet, a savasság vagy a tartósítószerek minősége lényegesen más feltételeket teremtett, mint a nekropolisz többi múmiája esetében. Agyszövetet ritkán lehet felfedezni a mesterségesen mumifikált maradványoknál, nem úgy azoknál a holttesteknél, amelyeket a természet konzervált. Például Európa legrégebbi múmiája, Ötzi esetében megmaradt néhány agyszövet, amelyek fontos információkat őriztek meg a jégember halálának körülményeiről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban