A katona, aki hosszú íjjal harcolt a nácik ellen

2014. szeptember 29. 12:12

A legelső dolog, amit a norvégiai Vågsøy sziget német helyőrsége a 3-as kommandó partraszállásakor meghallott, egy skót duda nehezen kivehető zümmögése volt. A kelta eredetű “March of the Cameron Men” című dallam alighogy véget ért, a dudás kiugrott a hajóból, s egy gránátot hajított az ellenséges németekre, majd kardjával rohamra indult.


Őrült Jack indul rohamra a kép jobboldalán

Az akkor 35. évét taposó Malcolm Thorpe Fleming "Jack" Churchillnek közel sem ez volt katonai pályafutása legfurcsább epizódja, ám kétségtelenül az egyik legemlékezetesebb. A norvégiai Vågsøy német helyőrsége ellen indított 1941. december 27-i rajtaütés, az Operation Archery ("Íjász-hadművelet") a szövetségesek győzelmével végződött: a brit Royal Navy egyetlen hajót sem vesztett, miközben a brit kommandósok tíz német vízi járműt is elsüllyesztettek, megölve nagyjából 120 német katonát és további 98-at foglyul ejtettek.

Mad Jack - ahogy bajtársai hívták - számos ütközetet túlélt, számos fogolytáborból megszökött, volt olyan eset, amikor egy rajtaütés alkalmával - pusztán kardjával - egymaga negyven német katonát kényszerített megadásra, s az ő nevéhez fűződik a történelem utolsó feljegyzett, hosszú íjjal elkövetett gyilkossága is 1940-ből. A tetteiért Military Crossszal és Distinguished Service Orderrel kitüntetett alezredest a Royal Norwegian Explorers Club egy idén márciusban megjelent könyvben minden idők egyik legnagyobb kalandorának nevezte.

Fiatalkoráról nem sok információ áll rendelkezésre. 1906. szeptember 16-án született az akkor brit fennhatóság alatt álló Hongkongban, a King William's College-ban tanult a Man szigeten, diplomáját pedig a sandhursti Royal Military Academy-n szerezte. 20 évesen került Burmába, ahol a Manchester ezredben teljesített szolgálatot. Talán a túl sok szabadidő miatt (Churchillnek arra is volt ideje, hogy motorjával az egész országot széltében-hosszában bejárja), de 1936-ban úgy döntött, új kihívásokra vágyik és otthagyja a sereget.

Churchill előbb újságszerkesztőként kezdett el dolgozni, később férfimodell lett, s ekkor kezdett el élénken érdeklődni a skót duda iránt, amiből hamarosan szenvedély lett; igazi botrány kerekedett abból, amikor számos skótot maga mögé utasított az Aldershot Military Tattoo zenei versenyén. Tehetsége hamarosan az íjászatban is megmutatkozott, amit egy mellékszerep erejéig A bagdadi tolvaj című filmben is kamatoztatott, sőt brit színekben indulva részt vett az oslói íjász-világbajnokságon is.

Az 1939. szeptember 1-jén meginduló lengyelországi hadjáratot követően Churchill ismét szolgálatba állt hazája seregében. "Véleményem szerint az a tiszt, aki kard nélkül indul a csatába, nincs megfelelően felfegyverkezve" - mondta egy ízben, s hogy a lovagi harcmodor melletti kiállása mennyire nem csak hangzatos kijelentés volt, arra az 1940. májusi dunkerque-i csata a példa: a szövetséges csapatok visszavonulásakor a franciaországi L'Epinette-nél Őrült Jack egy német őrmester lenyilazásával adott jelet a támadásra.

A franciaországi harcok után önkéntesnek jelentkezett a kommandóba, s 1943 júliusában már parancsnoki tisztként a 2-es kommandót vezette a szicíliai Catania városánál a szövetségesek partraszállásakor. Elmaradhatatlan kellékeivel: kétélű skót kardjával, a középkorinál jóval könnyebb hosszú íjával és skót dudájával egyik német helyőrségtől a másikig lopakodott, majd a nap végére elfoglalta a La Molina-i német támaszpontot, ahol összesen 42 foglyot ejtett úgy, hogy csupán kardját használta.

1944-ben Josip Broz Tito partizánjait támogatta kommandósaival: frontális támadást kellett indítania a német kézben lévő Brač szigetén található Point 622. nevű erődítmény ellen. A támadás teljes kudarccal végződött, s egyedül Őrült Jack élte túl a német támadást; éppen a Will Ye No Come Back Again? című dalt játszotta dudáján, amikor a németek megtalálták. Talán az iránta tanúsított tisztelet miatt, de a német katonák figyelmen kívül hagyták a Churchill meggyilkolására vonatkozó parancsot, ráadásul úgy hitték, hogy előkelő foglyuk maga a brit miniszterelnök, Winston Churchill rokona.

Őrült Jack - aki nem állt rokoni kapcsolatban a háborús kormányfővel - ezután Berlinbe került, ahonnan átszállították a Berlin melletti sachsenhauseni koncentrációs táborba - itt együtt raboskodott Kurt von Schusnigg osztrák szövetségi kancellárral és Hjalmar Schachttal, a Német Birodalom gazdasági miniszterével.1944 szeptemberében megszökött, majd kijutott a Balti-tenger partjához, ám Rostocknál - csupán néhány kilométerre a partoktól - elfogták, s Olaszországba szállították. A felszabadulás után Churchill 150 kilométert tett meg Veronáig, ahol már az amerikaiak állomásoztak. Később, az európai harcok befejeződését követően Burmába vezényelték, ahol még folytak a szárazföldi harcok, majd hamarosan Indiába került.

Katonai pályája nem ért véget a második világháború végeztével. Churchillt ejtőernyőssé képezték át (élete első ugrását 40 évesen hajtotta végre), és brit mandátumterületre, a forrongó Jeruzsálembe vezényelték: itt 1948 tavaszán húsz katonájával egy gyógyszereket szállító, arabok által megtámadott konvoj védelmére kelt, a 77 zsidó legyilkolásával végződő mészárlást követően ő irányította a több száz zsidó orvos, tanuló és beteg evakuálását.

Nagy-Britanniába való visszatérését követően a chepstow-i Army Apprentices Schoolban dolgozott, majd Ausztráliába került, a Land/Air Warfare School katonai iskola főfelügyelője lett. 1959-es nyugdíjba vonulását követően hobbijának élt: gőzhajómodelleket vett és szerelt, s gyorsasági motorversenyeken vett részt. 1996. március 8-án távozott az élők sorából.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma