Római kori templomot találtak Koszovóban
2014. szeptember 5. 13:19
Egy i.sz. 4. századból származó templom maradványait tárják fel török régészek a koszovói Pristina mellett.
Korábban
A keresztelőkápolna romjai a térség egyik legnagyobb és legjelentősebb római kori települése, a koszovói Ulpiana területén fekszik, néhány kilométerre az ország fővárosától, Pristinától. Ahogy azt a török szakértőcsapat vezetője, Haluk Çetinkaya (Mimar Sinan Egyetem) elárulta, a templomot az i.sz. negyedik század vége felé átépítették, röviddel azelőtt, hogy végleg lerombolták volna.
A koszovói Kulturális Minisztérium megbízásából dolgozó török és a koszovói szakemberek eddig nagyjából a terület egyharmadát tárták fel. Találtak 101 érmét, illetve maltert, ami azért érdekes, mert az 5. század első harmada után tiltották a kötőanyag használatát a templomok építésénél. Emiatt és az érméken található feliratok tanulmányozása után a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a szakrális épület az i.sz. 4. században épülhetett. A kápolna mellett egy temetőt is találtak, az itt feltárt csontvázak korát a kormeghatározó vizsgálatok az 5. századra tették.
Régészek szerint Ulpiana már az i.e. 7. században is lakott volt. A város kulturális értelemben rendkívüli jelentőséggel bír az albánok számára, mivel számos történész van azon a véleményen, hogy népük ebből a törzsből származik. A település azonban csak a rómaiak érkezésével vált várossá: a 4. században municípiumi ranggal jutalmazták, amely a második legfontosabb titulus volt a római városok körében.
A római uralom bukását követően Ulpiana is hanyatlásnak indult, 500 körül a gótok, majd később egy földrengés döntötte romba az egykoron virágzó települést. Justinianus császár később újraépíttette, de a hódító szlávok hamarosan véget vetettek a város másodvirágzásának. Területén először 1953-ban kezdődtek meg a szisztematikus feltárások, amelyek - megszakításokkal bár, de - a mai napig tartanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap