Ezer évvel fiatalabbak a híres Utah-állambeli sziklarajzok
2014. szeptember 1. 17:03 MTI
A feltételezettnél ezer évvel később készülhettek azok az ősi műalkotások, amelyeket Utah-állam egykori lakosai véstek a vöröses sziklafalba a Canyonlands Nemzeti Park területén.
Az Utahi Állami Egyetem, az Aarhusi Egyetem, valamint a Dán Műszaki Egyetem tudósai vizsgálataik eredményeiről az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában számoltak be.
A kutatócsoport a nemzeti park Nagy Galériájában "felsorakozott" embermagasságú alakokat vizsgálta, amelyek korát korábban 2000-4000 évesre becsülték. Voltak olyan szakértői vélemények is, melyek szerint a figurákat 7-8 ezer éve vésték a sziklákba, és ezek Észak-Amerika legősibb műalkotásai.
Az úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszer azonban a korábbi eljárásokhoz képest pontosabb mérésekre adott lehetőséget. Alkalmazásával a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a sziklarajzok legfeljebb 1000-2000 évesek lehetnek, abban az időszakban készültek, amikor a korabeli népesség a vadászó-gyűjtögető életmódról kezdett áttérni a földművelésre.
"A korábbi kormeghatározási eredmények azt sugallták, hogy a nagyméretű alakokat bevéső embereknek semmi közük sem volt az ősi indián csoporthoz, az i.sz. 700 és 1250 között a Colorado-folyó mellékén élő fremonti kultúra népéhez, amely markánsan különböző piktogramokat készített. Vizsgálataink azonban megkérdőjelezhetik az általánosan elfogadott nézeteket, lehetőséget adva arra, hogy többet megtudjunk e régmúlt népekről" - fogalmazott Joel Pederson geológus, a tanulmány vezető szerzője.
A lumineszcens kormeghatározási eljárás során az egyes ásványokban a háttérsugárzás hatására "csapdázódott" elektronokat mérik. A kvarc- és földpátkristályok atomjaiban lévő elektronokat a környezetükben található természetes radioaktív elemek ionizáló sugárzása folyamatosan gerjeszti. Ennek eredményeként egyes elektronok magasabb energiaszintre, a félvezető kristályrácsba jutnak, ahol a rácshibákban hosszú időre csapdázódhatnak. A kristályrács így doziméterként funkcionál, azaz a csapdázott elektronok számával "méri" az őt ért ionizáló sugárzás nagyságát. A vizsgálatok alapját a kvarc kristályrácsában csapdázódó töltések adják, amelyek például hő hatására lumineszcens fényjelenséget idéznek elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.