Pestistemetőre bukkantak a sekrestye alatt

Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután a globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa, a fekete halál - amelyet az általánosan elfogadott, bár egyes szakértők által vitatott tudományos nézet szerint a Yersinia pestis baktérium Ázsiából szétterjedt egyik törzse okozott - 1347-ben zúdult rá a teljesen felkészületlen, háborúktól és éhínségtől gyötört Európára, három év alatt kiirtva a földrész lakosságának legalább az egyharmadát, de nagyobb valószínűséggel inkább a felét.

A gyilkos kór számos vallási, társadalmi és gazdasági változásokat indított el, amelyek mély hatást gyakoroltak Európa történelmére. A kontinens népessége csak 150 év alatt állt helyre, de a járvány a 19. századig többször visszatért a kontinensre. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány pusztított a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Jóllehet a fekete halál a Mediterráneum térségéből szedte a legtöbb áldozatát, a mostani az első alkalom, hogy Spanyolország területén pestistemetőre bukkantak - egészen pontosan Barcelonában, a Basilica-Església dels Sants Màrtirs Just i Pastor sekrestyéje alatt. A templom Barcelona történelmi negyedében, az Augustus császár idején, i.e. 15-ben római katonai táborként alapított Barcino területén található.

A Barcelonai Kulturális Intézet és a bazilika között létrejött kontraktus nyomán 2011-ben kezdődött meg a templom feltárása abból a célból, hogy még többet megtudjanak a római kori Barcelona történetéről. A sekrestye alatt régészek találtak egy, a vizigótok idejéből származó keresztelő medencét, két római falmaradványt, valamint egy 14. századi tömegsírt, amelyben férfiak, nők és gyermekek maradványai kerültek elő. Az archeológusok összesen 120 áldozat csontvázát ásták ki a sírból, igaz, a gót stílusú templom építése (1342-1574) során a legtöbb csontot elszállították, így eredetileg ez a szám - látva a sír méretét és a maradványok elhelyezkedését - jóval magasabb volt.

A kutatók számára hamar világossá vált, hogy a tömegsírba pestisben elhunyt áldozatokat temettek, amit a németországi Tübingeni Egyetemen végzett DNS-vizsgálatok is megerősítettek. A korösszetétel, a csontok állapota és az a tény, hogy nagyjából egy időben temették el őket, azt bizonyítja, hogy egy gyilkos járvány okozta halálukat. Amennyire lehetett, próbálták nekik megadni a végtisztességet: az elhunytakat arccal felfelé, kezeiket csípőjük mellé helyezve vagy mellkasukon összefonva, egymáshoz szorosan temették el. Az áldozatokat előtte levetkőztették, testüket pedig vászonlepelbe burkolták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés